Soha nem látott mértékű béremelést jelentett be néhány nappal ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök, ami egy hároméves bérmegállapodás keretében jöhet létre. Ennek értelmében 2027-re összességében közel negyven százalékkal lesz több a minimálbér, mint amennyi jelenleg. Az Európai Unióban az elmúlt 30 évben csak egyszer volt példa arra, hogy valamelyik országban ilyen léptékű emelést hoztak volna tető alá, amihez itthon ráadásul állami beruházási bumm is kísér: jövőre 300 új beruházás indul Magyarországon, melyek összértéke 8100 milliárd forint. A reformoknak azonban feltétele is van: azaz, hogy sikerül-e Európának 2025-öt békeévvé tenni.
A gazdasági helyzetet Európában elsőként a covid tette próbára, majd közvetlenül utána tört ki az ukrán-orosz háború, amely önmagában is hatással volt a pénzügyi folyamatokra. Ugyanakkor az unió által nem sokkal később megszavazott és elindított szankciós politika Oroszországgal szemben végképp térdre kényszerítette a tagállami gazdasági folyamatokat - békét viszont, ahogyan azt többen, köztük Magyarország is megjósolta, nyilvánvalóan nem hozott. A kérdés, hogy Donald Trump megválasztása hoz e fordulatot az ügyben: az újrázó republikánus elnök ugyanis azt ígérte, ha ő áll majd az Egyesült Államok élén, tető alá hozza az orosz-ukrán békekötést.
Magyarország gazdasági helyzete és állapota nem csak most, korábban is függött a német gazdaság helyzetétől, ezen belül is leginkább az autóipar helyzetétől. Az pedig már jó ideje látható, hogy a német gazdaság bajban van, enyhe recesszióban stagnált idén, amire ráerősített az úgynevezett jelzőlámpa-koalíció felbomlása, így pedig a kibontakozó kormányválság. A konklúzió tehát egyrészt, hogy Magyarországnak csökkentenie kell a kitettségét, másrészt bíznia kell abban, hogy a februárra előrehozott német választás olyan eredményt hoz, ami a gazdaság relatív gyors talpraállását eredményezi. Ami egyértelműen látható: Németországban is beigazolódni látszik a jóslat, mi szerint: bajban vannak azok a baloldali kormányok szerte Európában, akik a migráció, a gazdaság és a gender-kérdésben teljes mértékben szembementek a választói akarattal.
