A NATO hivatkozhat a kollektív védelemről szóló ötödik cikkre, ha súlyos kibertámadás éri a szövetség valamelyik országát, jelentette ki a NATO főtitkára múlt héten. Jens Stoltenberg hangsúlyozta: kibertámadás esetén a szövetségesek egymás segítségére siethetnek.
2014-ben a tagállamok megállapodtak arról, hogy kibertámadás esetén is alkalmazható a Washingtoni Szerződés ötödik cikke, és a szövetség egésze válaszolhat a támadásra. Jens Stoltenberg leszögezte: „Válaszunk mindig mértéktartó, védelmi jellegű és arányos lesz, értékelni fogjuk a támadás súlyosságát, és annak megfelelően fogunk reagálni” , ám azt is hozzátette: előfordulhat, hogy a kibertámadásra a NATO nem csak online eszközökkel reagál.
Az észak-atlanti szövetség vezetője most a Capital című lapnak adott interjúban azt mondta: A szövetségesek úgy döntöttek, hogy harccsoportjainkat dandár szintre 4-5 ezer főre kell növelni. De ezzel párhuzamosan a légi jelenlétünket is növeltük, több tengeri járőrgéppel és más módon. Jens Stoltenberg bejelentette: „megállapodtunk új védelmi tervek kidolgozásában, és most a szövetségesek több magas készültségi fokú haderővel látják el a NATO-t. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy szükség esetén gyorsan küldhessünk erősítést. Tehát szükség esetén a NATO természetesen egynél több dandárt is bevethet.”
Arra a kérdésre, hogy képes-e a NATO hamar megszervezni egy 300 ezer fős nagyságrendű NATO Reagáló Erőt, Jens Stoltenberg úgy válaszolt: „Több százezer katona viszonylag rövid idő alatt biztosítható. És természetesen ott lehet őket bevetni, ahol szükség van rájuk.” A
NATO-főtitkár korábban kiemelte: a szövetség keményen dolgozik azon, hogy fejlessze kibervédelmét és segítsen a szövetség tagjainak megvédeni hálózataikat technológiával és a bevált gyakorlatok megosztásával is.
