A hétvégi svájci békekonferencián nem tárgyalták Vlagyimir Putyin békejavaslatát. Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta: Moszkva követelései csak még kiszolgáltatottabbá tennék a kijevi vezetést további agressziók esetében. A két napos tárgyalás végén született záródokumentum szerint Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak.
A záróközlemény mindenekelőtt a nukleáris biztonságra, az élelmiszer-ellátás biztosítására és a hadifoglyok cseréjére összpontosít, és az aláírók úgy fogalmaznak: „az ENSZ Alapokmánya, valamint „a területi épség és szuverenitás iránti tisztelet szolgálhat, illetve fog alapjául szolgálni egy átfogó, igazságos és tartós béke elérésének Ukrajnában”.
A nyilatkozatot a részt vevő 93 országból 81 írta alá, valamint az Európai Unió, ám azóta ez a szám csökkent, mert a fórum szervezői Jordániát és Irakot törölték az eredetileg közzétett listáról, egyelőre nem tudni, miért. A BRICS-tagok és Szlovákia sem írta alá a nyilatkozatot. A legfontosabb kimaradók között szerepel India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság; ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson.
Andrej Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője így nyilatkozott: „Nincs kompromisszum a függetlenséggel, a szuverenitással és a területi integritással kapcsolatban. Ukrajna készen áll a tárgyalásokra az Orosz Föderációval a második békecsúcson, de saját feltételei szerint – hangsúlyozta az ukrán elnöki hivatal vezetője.
Főbb témák:
- Vlagyimir Putyin béketervét még csak napirendre sem vette a svájci békekonferencia
- Fegyvergyárak épülnek Ukrajnában, Kijev szerint a cél az önálló hadiipar létrehozása
- Ukrajnában nagymértékű privatizáció kezdődött, stratégiai vállalatokat árverésre bocsátanak
Teljes adás:
