Példa nélküli támadást indított Irán Izrael ellen szombat késő éjjel. Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője elmondta, hogy a több mint "háromszáz különböző típusú fenyegetés [százhetven drón, harminc cirkálórakéta és százhúsz ballisztikus rakéta] 99%-át " sikerült elfogni. Hagari szerint "csak néhány esett izraeli területre", különösen a Negevben lévő Nevatim légitámaszpontra. Az offenzívát válaszul hajtották végre a szíriai Damaszkuszban lévő iráni konzulátus elleni április1-jei légitámadásra, amelyért az iráni rezsim Izraelt tette felelőssé. A damaszkuszi támadásban tizenhatan haltak meg, köztük az iráni rezsim ideológiai hadseregének, a Forradalmi Gárdának két tábornoka. Izrael elleni támadása követően Irán lezártnak tekintette az ügyet. Izrael azonban választ ígért.
A Fehér Ház szóvivője, John Kirby szerint Washington "nem vesz részt [Izrael] döntéshozatali folyamatában egy esetleges válaszlépéssel kapcsolatban". Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig azt mondta, hogy az USA " nem törekszik az eszkalációra, de [továbbra is] megvédi Izraelt és az amerikai erőket a térségben". Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője azt mondta, hogy egy regionális háború senkinek sem érdeke, legkevésbé a gázaiknak.
Oroszország és Kína visszafogottságra szólít fel az Izraelre mért iráni csapások után. Izrael szövetségesei mellett az Iránhoz közelebb állónak tekintett országok is önmérsékletre szólították fel mindkét felet. Oroszország tartózkodott attól, hogy nyilvánosan bírálja Iránt a támadás miatt, de osztotta az eszkaláció veszélye miatti aggodalmát. "A további eszkaláció senkinek sem áll érdekében" - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a közel-keleti háborúról. A kínai külügyminisztérium szintén nyugalomra szólított fel, valamint arra, hogy "tanúsítsanak önmérsékletet és kerüljék a feszültségek további fokozódását".
Az Egyesült Államokban a képviselőház elnöke azt ígéri, hogy szavazásra bocsátja az Ukrajnát és Izraelt segítő külön törvényjavaslatokat. "Ezen a héten külön törvényjavaslatokat fogunk megvizsgálni", köztük egyet "izraeli szövetségesünk finanszírozására", egyet pedig "Ukrajna támogatására az orosz agresszió elleni háborúban" - közölte Mike Johnson az X közösségi hálózaton. A Kijevnek szánt 60 milliárd dolláros (56,5 milliárd eurós) csomag, amelyet a demokrata elnök kért, hónapok óta elakadt a kongresszusban, akárcsak egy másik, ezúttal Izraelnek szánt 14 milliárd dolláros (13 milliárd eurós) csomag.