Ezek a rövid, sokszor illusztrált nyomtatványok a korszak legaktuálisabb híreit és eseményeit közvetítették a nagyközönség számára, azaz pillanatképek a múltból. A Régi Nyomtatványok Tára egyedülálló, mintegy 1400 darabos magyar vonatkozású gyűjteményt őriz, amely mostantól online is böngészhető. A röplapok, újságlapok, röpiratok mellett a magyar vonatkozású röplapok közé sorolható egyéb dokumentumokat, így az ősnyomtatványokat, a Régi Magyar Könyvtár gyűjteményébe tartozó darabokat, valamint az Apponyi-metszetgyűjtemény illusztrált röplapjait is közreadják, ebben is követve Hubay Ilonát, a gyűjtemény első nyomtatott katalógusának összeállítóját.
A XV. század egyik legolvasottabb német nyelvű röplapja az erdélyi szászok földjére 1456-ban betört Drakula havasalföldi vajda, a "Karóba húzó" Vlad (Vlad Tepes) sorozatos rémtetteit egy, a helyszínről elmenekült szemtanú elbeszélése nyomán adja hírül. Az ősnyomtatványnak számító kiadvány tartalmaz egy, a vajdát ábrázoló fametszetet, és mindössze egyetlen példány létezik belőle a világon, amely Széchényi Ferenc gyűjteményéből került a nemzeti könyvtárba. A mohácsi ütközet után nem sokkal újságlapok tudósítottak a törökök sikeréről, Szigetvár 1566-os ostromával már egyidejűleg jelentek meg képes tudósítások a hadi eseményekről. Zrínyi Miklós volt például az első hadvezér, akiről portrét közöltek a birodalomban, a szigetvári védőkért imát rendelt el a canterburyi érsek is. A hírfolyamban gyakran megjelenik Bethlen Gábor neve is.
Thököly Imre szintén sokszor szerepelt a korabeli nyomtatványokban, de ezek a híradások eltörpülnek a Buda visszavételéről tudósító 1600 ismert metszetes röplap mellett. A röplap II. Rákóczi Ferenc korában vált a publicisztika igazán hatásos eszközévé. A nagyszombati, debreceni, lőcsei, kolozsvári nyomdák ontották a fejedelem által megrendelt röplapokat. A Régi Ritka új keresőrendszere lehetővé teszi a több szempontú keresést, valamint az előre elkészített listák alapján történő böngészést. Az új képnézegető funkcióval a felhasználók nemcsak nagyíthatják és elforgathatják a dokumentumokat, hanem egymás mellé is helyezhetik őket, ami különösen hasznos a történészek, nyomdászattörténészek, irodalmárok, kultúrtörténészek, grafikai szakértők, kutatók számára.
Az online gyűjtemény célja az is, hogy a szakemberek mellett a szélesebb közönség is megismerhesse a régi ritkaságokat. A gyűjtemény kialakítása 1946-ban kezdődött meg, s napjainkig tart.
Forrás: MTI
Fotó: Canva
