A Ritka magyar - Kallós Zoltán emlékére című előadást 2024. május 8-án mutatták be először Székelyudvarhelyen. A cím egyrészt a neves népzenekutató apai-anyai szülőföldjének - Kis-Szamos melléke és Észak-Mezőség - tánc- és zenei hagyományára, az itt táncolt táncra vonatkozik. Másrészt utal a szórványosodó mezőségi magyarságra és a kiemelkedő életpályát magának tudó Kallós Zoltán személyére is. A címmel az alkotók Kallós Zoltán egyik fontos üzenetét is tolmácsolni szeretnék: felhívni a figyelmet az emberi élet mulandóságára, arra, hogy nem mindegy, mit hagyunk hátra a következő generációknak. Mint írták, mivel Kallós Zoltánnak akkora hagyatéka van, hogy azt lehetetlen egyetlen előadásba belefogni, próbáltak reprezentatív táncanyagot választani, és az ő gyűjtéseit használták zenei anyagként. Az előadás Válaszúthoz és a Mezőséghez kapcsolódik, a néprajzkutató moldvai és csángóföldi gyűjtései egy későbbi előadás témái lehetnek.
A Ritka magyar az érzések, érzetek nyelvén a tiszta folklórból táplálkozva igyekszik Kallós Zoltán életére emlékezni. Az előadáshoz egyszerű díszleteket, jelmezeket használtak, hitelesen rekonstruálva az adott vidék viseletét. Az előadás zenei szerkesztője Kelemen László, rendező-koreográfusa Tőkés Csaba Zsolt, társkoreográfusai Kádár Ignác, Lőrincz Hortenzia és Tőkés Edit, jelmeztervezője Székely Melinda. Szereplője az Udvarhely Néptáncműhely teljes tánckara.
Kallós Zoltán (1926-2018) Kossuth-nagydíjas néprajzkutató, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze a Kolozs megyei Válaszúton született. A zenefolklór és a népköltészet, különösen a ballada és a díszítőművészet kérdéseivel foglalkozott. Nagy sikert aratott gyűjteménye a Balladák könyve, amelyben négy néprajzilag jelentős táj - Mezőség, Kalotaszeg, Moldva, Gyimes - balladaköltészetét mentette meg a művelődés számára. Munkásságáért a kulturális örökségvédelem terén legrangosabbnak számító uniós elismeréssel, az Europa Nostra-díjjal is kitüntették.
Forrás: MTI
Fotó: Hagyományok Háza
