Kolozsváry Marianna kurátor kiállítássorozatával a 20. század nagy magyar festői életműveit idézi meg az MNG-ben: ezúttal egy nagy, magányos géniusz életútját, a végén egy nagy felkiáltójellel - mondta el a tárlat szerdai sajtóvezetésén az intézmény főigazgatója.
Baán László hangsúlyozta, hogy Farkas István Párizsban közel volt ahhoz, hogy a legnagyobb festők közé emelkedjen, amikor nyolc sikeres év után 1932-ben apja halála miatt haza kellett térnie, hogy átvegye a családi vállalat vezetését.
Kolozsváry Marianna hozzátette: a kiállítás egy rejtélyes életművet kíván felfejteni, miközben nemcsak Farkas István munkásságát, hanem a művészt és a kort is bemutatja.
Farkas István gazdag családba született, apja a kor egyik legnagyobb magyar könyvkiadója, a Singer és Wolfner tulajdonosa volt, ám zsarnoki természete megkeserítette az édesanyját korán elvesztő fia életét - mondta el a kurátor.
Az ifjú Farkas István elsősorban Mednyánszky Lászlótól tanult festeni, majd hosszas kérlelés után apja 1911-ben kiengedte Párizsba. Franciaországból azonban az első világháború kitörésekor haza kellett térnie.
Fiatalkori munkáit elsősorban a portrék jellemzik, igazi hangjára második párizsi periódusa alatt, 1924 és 1932 között talált rá. A francia fővárosban rövidesen a legnevesebb kritikusok méltatták, rangos galériákban állíthatott ki rendszeresen és jelentős gyűjtők vásárolták műveit.
Hazatérése után Farkas István nem találta a helyét a magyarországi művészeti közegben, ráadásul ideje jelentős részét cége ügyei foglalták le, 1936-os kiállítása az Ernst Múzeumban mégis nagy sikert aratott.
Élete utolsó éveiben képeinek hangulata egyre baljósabbá, alakjai egyre kísértetiesebbekké váltak, ez alól elsősorban az ekkor épített szigligeti villájában festett munkák jelentettek kivételt.
Farkas Istvánnak 1944-ben toloncházba kellett vonulnia, majd a kecskeméti téglagyárban kialakított gyűjtőtáborba szállították. Noha többen próbáltak érte szót emelni, miniszterelnöki menlevele csak elkésve, meggyilkolása után érkezett meg.
Farkas István és sorstársai emléke előtt Soá címmel kísérlőtárlat tiszteleg, amely Ámos Imre, Fényes Adolf, Radnóti Miklós, Rejtő Jenő, Szerb Antal és a holokauszt számos más művész áldozatát is megidézi.
A Kihűlt világ és a Soá című tárlatok 2020. március 1-jéig látogathatók a Nemzeti Galéria C épületében.
MTI
