Vízbevető vagy vízbehányó hétfő - így nevezték egykor húsvét hétfőjét, az ősi hagyomány szerint ugyanis ilyenkor a lányokat vödrökből locsolták, esetenként pedig a kútba vagy az itatóvályúba dobták őket.
A húsvéti locsolás a népszokás szerint a termékenységet és a tisztító szertartásokat szimbolizálta. Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató szerint fontos, hogy a jelképek és az ünnep varázsa a mai körülmények között is megmaradjon.
„Most, ebben a pandémiás időben is működik a folklór, és jobbnál jobb versek készülnek, amik ezt a mostani locsolásmentes időszakot tükrözik, illetve sms-ben is lehet locsolni, meg email-ben is lehet locsolni, akár ha bekapcsoljuk, láthatjuk is egymást, tehát csak a tojást nem fogja tudni elvenni az illető, a másik oldalon meg tudja mutatni, hogy ő ezzel jutalmazná, és majd később remélhetőleg az oltások után a tojást is meg fogja kapni”
– mondta Híradónknak a néprajzkutató.
A húsvét az öröm ünnepe, húsvéthétfő pedig az öröm kiáradását jelképezi - hangsúlyozta a Budapest-Újlaki Sarlós Boldogasszony templom plébánosa. Beran Ferenc szerint bár idén elmaradnak a családlátogatások és a locsolkodások, mégis fontos, hogy ezt az örömet megosszák egymással az emberek.
Ebben az évben ez elmarad, ez arra figyelmeztet minket, hogy még mélyebben tudjunk megmerülni Krisztus föltámadásának az örömében, hiszen a találkozások azok lelki találkozások is, és a lelki találkozásokra sokkal nagyobb hangsúlyt kell tennünk, ami kifejeződhet az imádságban, de egy telefonbeszélgetésben is
– tette hozzá.
A katolikus egyház tanítása szerint a víz és a tojás az újjászületés, a feltámadás és az örök élet szimbóluma.
HírTV