Egy történelmi fotó: a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége landol a Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől. A németországi Darmstadtban lévő irányítóközpontban kitörő taps fogadta a leszállást, amely kiemelkedő jelentőségű az űrkutatás történetében. Most először állítottak ugyanis pályára űrszondát egy üstökös köré, és most először küldtek leszállóegységet annak felszínére. „Mindenki izgult, meg volt hatódva, a legtöbb ember sírt. Alig tudják elhinni, hogy ez megtörtént. Most azzal vagyunk elfoglalva, hogy ellenőrzés alatt tartjuk és stabilizáljuk a helyzetet, tehát nem nagyon lesz idő arra, hogy elmerengjünk a történelmi pillanaton – dolgoznunk kell” – mondta az európai űrügynökség műveleti vezetője.
A leszállóegység négy centiméterre süllyedt az üstökös felszínébe, mivel szigonyai nem lőttek ki a tervek szerint. Erre azért volt szükség, mert az üstökösön kicsi a gravitációs erő. A szakemberek szerint az űrszonda sok értékes adatot adhat az űrkutatás számára. „Számos új információ van a Naprendszerünk, a saját bolygónk és a bolygónkon lévő víz eredetéről. Lehet, hogy ez egy ilyesfajta üstökösről származik? Lehetséges, hogy az élet nem itt a Földön alakult ki, hanem egy ilyen üstökös hozta el ide? Azt hiszem, ezek a kérdések igazolják a mostani erőfeszítéseket” – fogalmazott az Európai Űrügynökség (ESA) igazgatója.
A mostani űrprojekt nemzetközi együttműködésben valósult meg, amelyből magyar kutatók is kivették a részüket. „Ha kis ország ilyen komoly eredményeket tud elérni, az nyilván sokkal nagyobbat szól, és sokkal nagyobb jelentőségű. Azt gondolom, hogy a legfontosabb talán, hogy azokat a mérnököket, akik egyébként kiváló elmék, Magyarországon tudjuk tartani, és ezek a mérnökök ilyen, világszínvonalú, nemzetközi összefogáson alapuló projekteken tudjanak együtt dolgozni. Azt gondolom, hogy magától értetődő jelentőségű” – nyilatkozta Solymár Károly Balázs infokommunikációs helyettes államtitkár.
Az űrszonda megalkotásában az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont szakemberei, az Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontja, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem űrkutató csoportja is részt vett.
