A Laczkó Dezső Múzeum igazgatója, Péterváry-Szanyi Brigitta elmondta, hogy a kincslelet 154 darab ezüstérméből, és egy ón-ólom ötvözetű gyűrűből áll. A pénzek többsége a 16. századra keltezhető, a legkorábbi veret 1501-1506 között, a legkésőbbi pedig 1592-ben készült. A 154 darab érméből 150 darabot a Magyar Királyság területén vertek, négy darab pedig lengyel területről került az országba. Az érmék nagy része sérülésmentes.
Az ezüsttárgyakat szerves anyagból készült erszényben helyezhették a földbe, ennek nyomai nem kerültek elő - mondta. A tárgyakat a török dúlástól való félelem miatt rejthették el a 15 éves háború idején - tette hozzá.
A lelet értékéről az igazgatónő elmondta, hogy a török korban egy ludat lehetett vásárolni a pénzből, vagyis nem volt különösebben értékes. Ma az adja az eszmei értéket, hogy egyszerre került elő jelentős mennyiségű érme, valamint azért is nagy jelentőségű, mert török kori leletként egyedülálló a Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében.
Az ezüstszínű, ón-ólom ötvözetű díszített gyűrű a maga korában szintén nem volt nagyértékű, az utókor számára viszont érdekes, mert a megtalált érmékkel egyidős és vélhetően a tulajdonosának fontos volt, hiszen elrejtette.
Sövényházi Balázs, Nemesvámos független polgármestere arról beszélt, hogy az őskorból és a középkorból is vannak leletek a térségben. A feltárt értékek vonzzák a turistákat, különlegessége a jelenlegi kincsleletnek az is, hogy egy nemesvámosi lakos találta meg - fűzte hozzá.
Krámli Zoltán, a lelet megtalálója elmondta, hogy fémkereső műszerrel talált rá a leletre többórás kutatást követően tavaly márciusban, a lelet feldolgozása és restaurálása csaknem egy évet vett igénybe.
Borítókép: MTI/Vasvári Tamás
