Diavetítésen mutatták be az esztergomi várkápolna korábbi és mostani restaurálását. A munka 2000-ben kezdődött, az eredeti falfestést Wierdl Zsuzsanna vezetésével állították helyre. „Nagyon sok problémát okoztak nekünk az előző restaurálások, mivel tulajdonképpen az ásatási darabok földrétegeit, illetve ami beszívódott a darabokba, soha nem távolították el. Mivel már le vannak tisztítva, ezért látunk ma annyira színes darabokat” – mondta Wierdl Zsuzsanna freskórestaurátor.
Az esztergomi vármúzeum, a XII. század végén épült kápolnával együtt a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozik szervezetileg. Az intézmény főigazgatója azt mondta, hogy a vallási témájú freskók nemcsak művészeti alkotások, hanem kortörténeti dokumentumok is. „Valóban a maga motívumaival azt mutatta, hogy Európának mennyire fontos helyszíne volt Magyarország, és hogy hogyan találkoztak össze a korabeli művészet csodálatos motívumai. Ugyanis nem csupán a korabeli csúcsgótikát látjuk – az akkori legmagasabb színvonalú művészetet – hanem olyan elemek vannak benne, amelyek Itália felé mutatnak. Tehát a korábbi évezred, a római birodalomig visszanyúló kulturális fejlődésnek a hatása” – mondta Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
Az egyházügyi államtitkár arról szólt avató beszédében, hogy Esztergomot az államalapító Szent István tette királyi központtá. „Itt született, majd innen kormányozta hazánkat Szent István királyunk, aki úgy teremtette meg az Európában elismert magyar királyságot, hogy eközben meg tudta tartani magyarságunk lényegét, meg tudta tartani önállóságunkat, erőnket, fiatal frissességünket. Annak a magyar államnak volt itt a központja akkor, mely hosszú időn keresztül aktív formálója volt és tudott lenni Európának” – fogalmazott Hölvényi György.
A kápolna teljes felújításával 2015 januárjára végeznek, a költségekhez a kormány 50 millió forinttal járult hozzá.
