Nem csak a horgászengedélyt, a fogási naplót és a felszerelést ellenőrzik mostanában a vízi rendőrök a Tisza mentén. Azt is figyelik, hogy ki mivel horgászik. A kérészrajzás idején ők vigyáznak arra, hogy a szigorúan védett rovarokat nehogy csalinak használják. „Hát, a rendes horgászok nem gyűjtenek kérészt, de nyilván az élő csalival való horgászat az mindig nagyobb sikerrel kecsegtet, mint mondjuk a kukoricával történő, vagy a pufival történő horgászat” – mondja Straub Ervin horgász.
A rendőrök már a tiszavirágzás első napjaiban lefüleltek egy horgászt, akinél több mint száz kérészt találtak. Az nem derült ki, hogy élő vagy már elpusztult rovarokat gyűjtött-e össze, de ez utóbbi is büntethető. „A kollégák ellenőrzés alá vontak horgászokat, és egy személynél elég nagy egyedpéldányt találtak, ami nemcsak természetvédelmi jogsértés lett, hanem lopás és természetkárosítás bűncselekmény miatt nyomozást rendeltünk el” – közölte Kurdics Zoltán, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője.
Akinél kevesebb mint 6 kérészt találnak, az szabálysértés miatt pénzbüntetésre számíthat. 25 példány felett azonban már természetkárosításról szólhat az ítélet, azaz három év szabadságvesztés is kiszabható az elkövetőnek.
„A gyűjtés főleg a szaporodáshoz még röpködő, párt kereső állatok gyűjtését jelenti. Ezek nagy tömegben találhatóak egy helyen, egy-egy hálóhúzással akár 50-100 példányt is össze lehet szedni, tehát nagyon gyorsan össze lehet az élőket gyűjteni. Ezek még nem szaporodtak, tehát ezért is van nagy jelentősége annak, hogy az élő példányokat megóvjuk mindentől” – mondja Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője.
Egykor még egész Európában elterjedt rovarnak számított a kérész, azonban a folyószabályozások és a környezetszennyezés miatt nagy részük kipusztult. A látványos szaporodásukról híres kérészek nagy tömegben ma már csak Magyarországon élnek.
