Bodzázással kezdődött pünkösd hétfője a parkban. A lányok virágokból koszorúkat és díszeket készítettek, melyeket aztán a házak kapujára tettek. „Tavaszváró ünnepség, később jött hozzá az egyházi befolyásoltság, és ebből lett egy ilyen keresztény ünnep is. A húsvét utáni 50. napon kiakasztották az ágakat az ártó szellemek miatt és különböző népi gyógymódokat tudtak ezáltal kérni” – mondta Kremper Attila hagyományőrző. A kisebb gyerekek kézműves foglalkozásokon gyékényből és kukoricacsuhéból készíthettek karkötőket, papucsokat és különböző népi díszeket.
A magyar kutyafajták bemutatóján a pumiknak, puliknak rackajuhokat kellett beterelniük egy karámba, több-kevesebb sikerrel teljesítették is a feladatot. „A juhászkodással kapcsolatban pünkösd apropójából csinálunk terelési gyakorlást és bemutatót, illetve ehhez az időponthoz kötöttük például a juhnyírást, rackanyírást” – közölte Tari József kutyatenyésztő.
Az idén nyolcan indultak a pünkösdi király címért. A lovasoknak különféle ügyességi feladatokat kellett csinálniuk, majd a döntőbe jutásért „lovasbirkózáson” bizonyíthatták erejüket. A verseny végén a két legügyesebb és legerősebb lovasnak egy hosszú vágta után meg kellett szerezni a pünkösdi koszorút. „Egy évig ingyen iszok itt az ivóban. A jószágaimat őrzik egész évben a többiek, és egy lány sem mondhatja a bálban, hogy nem táncol velem” – mondta a pünkösdi király.
Az idei győztes szerint a győzelemhez egy megbízható ló, szerencse és persze ügyesség kellett. A pünkösdi király célja, hogy jövőre ismét ő legyen a győztes.
