Takács Gábor természetmegőrzési szakreferens, Fertő-Hanság Nemzeti Park: „A Fertő magyar oldalán soha nem élt rákosi vipera, az osztrák oldalról vannak adataink, az 1980-as években látták utoljára ezt a fajt Ausztriában, onnan ki is pusztult arról a területről már, az élőhelye is megszűnt, viszont az elmúlt 30 év természetvédelmi kezelése lehetővé tette azt, hogy ezt a fajt meg tudjuk telepíteni, hogy egy új állományt hozzunk létre.”
Rákosi Mátyás kormányzása alatt, politikai okokból: parlagi- és rákosréti viperának is nevezték ezt a hüllőt, amely az élőhelyek szűkülése miatt szinte kihalt.
Pellinger Attila természetmegőrzési osztályvezető, Fertő-Hanság Nemzeti Park: "Rákosi viperát engedtünk szabadon, a tenyészközpontból kaptuk ezeket, egy olyan élőhelyről, ahonnan ez az állat már korábban kipusztult, nem állomány megerősítési, hanem állomány visszatelepítési céllal került ki. Azt kell tudni a rákosi viperáról, hogy ennek ép populációja él Magyarországon, a Duna-Tisza-közén, illetve a Hanságban."
A rákosi vipera gyenge mérgű kígyó, marása rendkívül ritkának mondható, a tünetek pedig helyi jellegűek. Az élőhely adottságaira és az időjárási körülményekre is rendkívül érzékeny, ezért védelme nagy szakértelmet kíván.
