Füsttel jelezte tartózkodási helyét a felderítő egység, mert ellenséges erő támadta meg őket. A gyakorlat forgatókönyve szerint két tűztámogató és két kimenekítő csónak érkezik segítségükre – ők alkották a gyorsreagálású csapatot. A katonák kezében gépkarabély, málhamellényükön rádió, kések, kézigránát, tájoló és fegyvertár; ha kell, ezekkel úsznak is. Éles bevetésnél még egy 25 kilós úszózsákot is vinniük kell magukkal. „Zászlóaljunknál követelmény, hogy minden katona tudjon úszni, illetve magát a csomagját is vízhatlanná tegye, és tudja magával vonszolni. A következő lépcsőben már vízi járműveinkkel mozgatjuk a csoportjainkat, rohamcsónakokkal, könnyű deszantátkelő készletekkel” – fogalmazott Vincze László főhadnagy.
Egy másik akciónál helikopterből ugrott ki nyolc felderítő. Az, hogy hogyan érkeznek, a levegőből vagy a vízen, függ a terepviszonyoktól, az időjárástól és a feladattól is. „Ez a zászlóalj sokkal nagyobb mértékben gyakorolja azokat a speciális – vízfelszíni, víz alatti, légi – kijuttatási módokat, mint más zászlóaljak. Ez az egyik sajátosságunk, és ebből fakadóan lesz kiválasztva, melyik módot fogjuk alkalmazni, ez mindig az adott helyzettől függ” – nyilatkozta Lippai Péter ezredes.
A vízi kiképzést minden esztendőben legalább egyszer elvégzi a Könnyű Vegyes Zászlóaljnál szolgáló összes katona. Az év többi napján lövészet-, harcászat- és tereptangyakorlatokon, valamint fizikai felkészítésen vesznek részt.
