Francois Bausch luxemburgi közlekedési miniszter nyilatkozata szerint az intézkedés javítani fogja a közlekedés minőségét azáltal, hogy megszünteti a közúti torlódásokat, elősegíti a légszennyezés csökkentését, valamint támogatja az alacsony jövedelműeket.
Elmondta, az intézkedésre azért is szükség volt, mert Luxemburg üvegházhatású gázkibocsátásának több mint fele a közlekedésből származik. A kormány azt reméli, hogy az ingyenesség motiválni fogja az embereket, otthon hagyják autóikat és tömegközlekedésre váltanak - tette hozzá.
A helyi média tájékoztatása szerint azokon a közlekedési eszközökön, amelyeken első osztály is található - például a vonatokon - az ingyenesség csak a másodosztályra vonatkozik. Eddig egy másodosztályú, az egész országra érvényes éves bérlet ára 440 euró (mintegy 145 ezer forint) volt, az első osztályra vonatkozó mintegy 660 eurós (mintegy 218 ezer forint) éves bérlet ára megmarad.
A luxemburgi tömegközlekedés működtetése évente mintegy 491 millió euróba kerül, a jegyekből és bérletekből azonban mindössze 40 millió euró folyt be.
A közlekedési dugók a főváros, Luxembourg számára - amelynek lakossága mintegy 110 ezer főt számlál - komoly gondot jelent, mivel naponta további 400 ezren ingáznak oda a munkahelyükre. A 620 ezres országba több mint 215 ezren autóval járnak át dolgozni a szomszédos Belgiumból, Franciaországból és Németországból, ami komoly forgalmi zavarokat okoz főként főváros közlekedésében.
A Xavier Bettel miniszterelnök vezette kormány, amely 2018 decemberében jelentette be a tömegközlekedés ingyenessé tételének tervét, arról tájékoztatott, hogy a sok ingázó okozta közlekedési káosz megszüntetése érdekében a 2018-28-as időszakban Luxemburg 3,9 milliárd eurót fordít a vasútfejlesztésre, valamint korszerűsíti a buszhálózatot és újabb parkolóhelyeket alakít ki a határon.
A világ hatodik legkisebb államának számító Luxemburgban átlagosan évente több mint 100 millió utas használja a tömegközlekedést.
MTI
