A bejáratnál minden látogató kapott egy szelet medgyesegyházi dinnyét, de a vendégek egész nap annyit ehettek, amennyi csak beléjük fért.
A dinnyék héját szobrászok használták fel – rózsákat és különböző feliratokat faragtak belőle. „Egy sütemény sem marad meg az örökkévalóságnak, azért van, hogy az asztalunkat díszítsük ezzel meg az élvezeti értéket növeljük bárminek. Ugyanúgy ahogy a tortát megeszik, ezt is megeszik, nem dobják ki” – mondta egy ételszobrász.
Régebben Békés megye mellett, Szeged környékén is sokan termesztettek dinnyét. „Talán a mindenki által ismert hagymán, ami Makóhoz kötődik, illetve a paprikán, ami Szegedhez kötődik, ezen a területen ugyanennyire jeles és fontos terménye volt annak idején a dinnye is” – mondta az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Skanzen vezetője.
Sokan jelentkeztek a dinnyesúlysaccoló és a dinnyeevő versenyre is. Minden versenyző saját technikával készült.
A győztes három kilogramm dinnyét evett meg. A verseny első három helyezettje az ajándékcsomag mellé – ha nem lakott volna jól – természetesen dinnyét is kapott.
