A fehérorosz tárca felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges akadály veszélyezteti az állatokat, mert elválasztja egymástól a csordákat, és korlátozza szabad mozgásukat. Mindez káros hatással lehet az állatok génállományára.
Az Európa egyik utolsó érintetlen őserdejének számító Bialowieza-erdő ad otthont a kontinens legnagyobb bölényállományának. A terület szerepel az UNESCO világörökségi listáján is.
A lengyel külügyminisztérium visszautasította a fehérorosz aggályokat, és azzal vádolta a minszki vezetést, hogy meghamisítja a tényeket, illetve "ökológiai ügyeket igyekszik felhasználni Európa ellen". A lengyel érvelés szerint a bölények korlátozott génállománya arra vezethető vissza, hogy a ma a régióban élő állatok mind az 1920-as években a lengyel hatóságok által befogott néhány veszélyeztetett példánynak a leszármazottai.
Az európai bölény esete igazi fajmegőrzési sikertörténet. Az 1920-as évekre annyira csökkent a számuk, hogy a néhány túlélő egyedet állatkertbe szállították, és tenyésztési programot indítottak a megmentésükre Lengyelországban. A természetbe 1952-ben engedték vissza a bölényeket, és a visszatelepített állomány olyan nagy sikerrel gyarapodott, hogy ma már az európai bölény nem szerepel a kihalással fenyegetett fajok listáján. Fehérorosz adatok szerint tavaly mintegy 1400 bölényt számláltak a bialowiezai ősrengeteg területén.
