A Kárpát-Medence összes elszakított területéről érkezett szilva Kétpóra, ahol megfőzték a nemzet lekvárját. Őrvidék, Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék delegáció hoztak a Nagy-Magyarország területéről szilvát a közös lekvárba. A közös főzésen kívül a rendezvény célja, hogy erősítsék a magyar identitást.
„Az összes elszakított határon túli területről érkezett hozzánk szilva, ebből összefőzzük a Kárpát-medence lekvárját, az összetartozás lekvárját, amely olyan ízt ad, amit csak ebben a lekvárban lehet érezni, és csak mi magyarok érezzük ezt az ízt, hiszen mi vagyunk az a nemzet Európában, aki saját magával van körbevéve, hiszen a határainkon a mai határainkon túl körbe vagyunk véve a saját nemzetünkkel, a magyarjainkkal. És azért tartottam fontosnak, hogy ezt megtegyük, mert ápolni kell a hagyományokat, éreznünk kell az összetartozás erejét, együtt kell gondolkodjunk” – emelte ki Boldog István országgyűlési képviselő.
A Kárpát-Medence legnagyobb nemzete a magyar, még akkor is, ha a magyarságot szétválasztják a jelenlegi határok, a magyarságtudatot azonban határokon is túl is meg lehet őrizni.
„Mi nagyon jól tudjuk, hogy mit jelent az, hogy egy csoport magyart elválasztanak a hazájától, ugye Magyarországtól. Sajnos ez megtörtént. És érezni azt a törődést, hogy törődnek velünk, meghívnak ilyen rendezvényre bennünket, és a többi elszakított területről is az emberek elhozták a gyümölcsöket és egyszerre, egy helyen, egy üstbe bele tudtuk tenni ezt a termést, és ezáltal egy szimbolikus összeforrást, összefüggő kapcsolatot teremtettünk egymással, ez az utókornak is megmarad” – vélekedett Sors Róbert, a délvidéki Horgos polgármestere.
A szilván kívül semmi nem kerülhet a lekvárba, a kifőzése pedig nehéz és fáradtságos munka.
„Kifejtjük a szilvát és akkor feltesszük, várjuk hogy főjön, mindig szaporítjuk, hogy az üst tele legyen jó finom lekvárral. Hat óra hossza, sőt még hét óra hossza is kell hogy kifőjön. És kavarni kell ám, de nagyon, mert nem úgy van, hogy a levegőben kavargatjuk” – mondta Fejes Józsefné lekvárfőző.
Az elkészült lekvárból juttatnak a határon túli magyar közösségekhez is.
