Az egész albán pékségek körüli mizéria azzal kezdődött, hogy Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában arról beszélt, hogy az albán pékségek jelenléte Magyarországon kedvezőtlen a magyar sütőipari cégekre nézve.
Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai főtitkára is megszólalt az albán pékek ügyében, ő azt nyilatkozta: nem lenne semmi baj az albán pékségekkel, ha azok is betartanák a hazai pékségekre vonatkozó higiéniai, technológiai és munkaügyi szabályokat. Werli szerint azonban ez nem jellemző,
és így komoly árelőnyhöz jutnak.
Az albán pékségek jóval olcsóbban gyártanak pékárut, így a hazai versenytársakhoz képest érdemben alacsonyabb áron kínálják a helyben sütött termékeiket. A továbbra is töretlen balkáni befektetési hajlandóság ugyanakkor azt mutatja, a fogyasztókat az árszint jobban érdekli a minőségnél.
Időközben az is kiderült, hogy az albán pékségek termékei az egészségre sincsenek jó hatással.
A Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna a Pénzcentrumnak arról beszélt ennek kapcsán, hogy megpróbált utánanézni a szóban forgó termékek pontos összetevőinek, tápanyagtartalmának, sótartalmának, de nem járt sikerrel.
A szakértő elmondta, hogy a vajas tésztából készült péksüteményeknek valószínűsíthetően nagyon magas lehet a zsírtartalmuk, emellett sok cukrot is tartalmaznak. A sós változatokat tekintve pedig a magas só- és a zsírtartalom okozhat gondot.
Egy másik szakértő is megszólalt a portál megkeresésére. Dr. Nagy Károly belgyógyász kifejtette:
„Ezekben a termékekben élve marad az élesztő, ami a tápcsatornában jut, és ott erjesztve bontja az ottani táplálékot.
Gáz képződik, feszül a has, a járulékos állagjavítók pedig görcsöket okoznak.”
Reagált a Nébih is
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Mandiner megkeresésére a fokozott, társhatóságokkal közösen végzett ellenőrzések tapasztalatairól kiemelte: jelentős a különbség az egyes pékségek között a minőség és a szabálykövető működés terén is.
Ennek ellenére nem lehet általánosan kijelenteni, hogy a sütőipari szektor bármely típusa kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentene.
„Az ellenőrök azonnal bezáratják azokat a pékségeket, ahol komoly szabálytalanságot – például élelmiszer-biztonsági hiányosságot – tapasztaltak és a szabálytalanság súlyosságától függően határozott időre fel is függesztik a működésüket. A Nébih tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy az ellenőrzések alkalmával feltárt hibákat az érintettek általában kijavítják. A hatóság az utóellenőrzések során a higiénés körülmények és az adminisztratív eljárások terén is legtöbbször javulást tapasztal” – fogalmazott lapunknak a hatóság.
A Nébih arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a sütőipari termékekre vonatkozó jogszabályi kötelezettségeket a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza. A forgalomba hozott termékekre csak akkor használhatók bizonyos elnevezések, ha azok megfelelnek az előírásban rögzített követelményeknek.
„Fontos, hogy a sütőipari termékek összetevőit – amennyiben az élelmiszerkönyv iránymutatásától eltérően készülnek – is kötelező feltüntetni. Súlyos szabálytalanság, ha a címkén nem a valóságnak megfelelően szerepelnek az összetevők” – fejti ki a Nébih
A hatóság azt javasolja, hogyha egy élelmiszer minőségi jellemzői határozottan eltérnek a fogyasztói elvárástól,
akkor közérdekű panaszbejelentést kell tenni, melyet a hivatal minden esetben alaposan kivizsgál.
Az albán pékségek ugyanakkor a fogyasztókat is megosztják. A nyilvános fórumokban és a közösségi médiában ugyanakkor sokan arra figyelmeztetnek, hogy az üzletláncokban kapható, az élelmiszerkönyv előírásai szerint elkészített zsemle legalább olyan silány minőségű, mint egy albán pékségben kapható buci. Az albán pékségek jelentős versenyelőnyének receptje tehát az, hogy egy buci gyakorlatilag fele annyiba kerül, mint egy zsemle.
A közösségi oldalakon időről időre fellángoló heves viták közepette azzal az összes magyar pékáru-kedvelő egyetért,
hogy az albán termékek minősége jelentősen elmarad a hazaitól.
A Nébih a Mandiner kérdésére a fogyasztói tudatosságot emelte ki: a feltűnően alacsony ár minden élelmiszernél gyanakvásra ad okot, mivel borítékolható, hogy a termék olcsó, kevésbé jó minőségű alapanyagokból készült.
Forrás: Mandiner
