A közlekedési minisztérium szerint "soha vissza nem térő alkalmat" kínál, hogy az 5 milliárd eurós beruházást finanszírozhatnák abból a csaknem 210 milliárd euróból, amelyet a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság utáni helyreállításra folyósít Olaszországnak az Európai Unió.
Az alagúthoz kapcsolódva kiépítenék Dél-Olaszországban és Szicíliában is a nagysebességű vasúti hálózatot, amely jelenleg a Nápolyhoz közeli Salernónál ér véget. Szicília közigazgatási székhelye, Palermo - az ötödik legnagyobb olasz város - az egyetlen olyan olasz nagyváros, amely nem érhető el nagysebességű vonattal.
A szicíliai Messinát a szárazföldön fekvő Reggio Calabriával összekötő híd tervét már az ókortól dédelgetik Itáliában, de továbbra sem látszik megvalósulni. Bár legszűkebb pontján mindössze 3,1 kilométeres a Messinai-szoros, a hídépítést nehezíti, hogy a tenger mélysége eléri a 250 métert, erősek az áramlatok, és újabban környezetvédelmi és megtérülési aggályok is felmerültek.
A 3,3 kilométeres messinai közúti és vasúti híd legutóbb konkrét formát öltő tervét az elmúlt években befagyasztották, főleg azért, mert túl soknak találták a 8,5 milliárd euróra (2939 milliárd forint) becsült költséget.
Paolo Conte miniszterelnök hétfőn egy lapinterjúban vetette fel, hogy híd helyett környezeti ártalmat nem okozó alagúttal köthetnék össze az olasz csizmát és Szicíliát, hasonlóan a Németország és Dánia között épülő alagúthoz. A gigaberuházáshoz kiindulópontként használhatnák Giovanni Sacca mérnök 2017-ben készített alagúttervét.
Paolo De Micheli infrastrukturális és közlekedési miniszter kedden azt közölte, hogy már dolgoznak a beruházási terven, amelyet az Európai Bizottság elé terjesztenek. Az alagútépítéshez elengendhetetlen az uniós jóváhagyás is, ha EU-pénzeket akarnak felhasználni hozzá.
MTI
