A mintegy 36 ezer vadon élő állat- és növényfajt felölelő egyezményt aláíró 183 ország képviselői az egyezmény kiterjesztését célzó 56 javaslatot vitatnak meg.
A vadorzás és a vadállatok illegális kereskedelme súlyos veszélyt jelent számos állat- és növényfajra - mondta Ben Rensburg, a CITES-nek az egyezmény betartásáért felelős vezetője pénteken genfi sajtóértekezletén.
A napirenden lévő fajok között van mások között a tobzoska, a rinocérosz, az ázsiai nagymacskák, a gepárd, a röviduszonyú makócápa, valamint az elefántcsont és az értékes fafajták.
A cápauszony globális kereskedelme egyre nagyobb keresletet támaszt a röviduszonyú makócápára, a hegedűrája félékre és a cápák és ráják alosztályába tartotó rhinidaére, a kihalás szélére sodorva ezeket a fajokat a CITES illetékesei szerint.
Az Európai Unió javaslatot tett arra, hogy ezeket az állatokat sorolják át a nagyméretű kereskedelem miatt veszélyeztetett fajok közé, vadon élő állományuk hosszú távú fennmaradására az egyezmény szigorúan szabályozza a velük folytatott kereskedelmet.
A CITES 1977-ben vette fel az afrikai elefántot a veszélyeztetett fajok közé, 1989-ban betiltotta az elefántcsont-kereskedelmet, de engedélyezte, hogy az afrikai államok eladják elefántcsontkészletüket Japánnak és Kínának.
Botswana, Namíbia, a Dél-Afrikai Köztársaság és Zimbabwe most el akarja érni, hogy bizonyos feltételek mellett lazítsanak az elefántcsont-kereskedelem tilalmán - közölte Tom De Meulenaer.
A CITES tudományos szolgálatának a vezetője szerint a dél-afrikai országok azzal érvelnek, hogy nőtt az elefántpopuláció területükön. Ám 10 ország, köztük Kenya és Elefántcsontpart az elefántcsont-kereskedelem teljes tilalmát akarja elérni a tanácskozáson - tette hozzá.
Az Európai Unió és Kanada javasolta, hogy a rózsafából készült hangszerek kerüljenek ki a CITES-nek az értékes fákra vonatkozó ellenőrzése alól - közölték a sajtótájékoztatón.
MTI
