A Bat Conservation International (BCI) nevű szervezet által életre hívott világnap célja a denevérek megismertetése a nagyközönséggel, ökológiai jelentőségük bemutatása és helyes megítélésük elősegítése - olvasható a fővárosi állatkert MTI-hez eljuttatott közleményében.
A denevérekkel kapcsolatos természetvédelmi munkából a budapesti állatkert is kiveszi a részét, elsősorban a magyarországi fajok segítségre szoruló egyedeinek mentésével. Évről évre több száz denevér kerül be az intézmény vadállatmentő központjába. Tavaly 11 faj 398 egyede kapott második esélyt e munkának köszönhetően.
A téli hónapokban főleg a telelésben megzavart denevéreknek kell segítséget nyújtani. A télen végzett építkezési munkálatokkor ugyanis előfordul, hogy egy-egy védett telelőhelyük napvilágra kerül. Ilyenkor az ott berendezkedett denevérek óriási veszélynek vannak kitéve, hiszen már semmi nem védi őket a zord időjárástól, új telelőhelyet pedig késő keresni.
A denevérek aktív időszakában inkább a sérült, balesetet szenvedett, legyengült, esetleg a szülőktől elkeveredett, odúból kiesett, elárvult denevérek szoktak segítségre szorulni.
Az állatkert vadállatmentő központjában a telelésben megzavart denevéreket átteleltetik, a sérült, beteg állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat felnevelik. A cél, hogy a mentett állatok végül képesek legyenek emberi segítség nélkül is boldogulni és vissza lehessen engedni őket a természetes élőhelyükre.
Az állatkert idén februárban két alkalommal is kihelyezett megmentett denevéreket. Egy részük a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő, kifejezetten denevérvédelmi célokra épített tiszaugi denevértoronyba került, másik részük pedig a sződligeti Nagyboldogasszony-templom tornyában telelő, több fajból álló denevérkolóniához csatlakozott.
A Fővárosi Állat- és Növénykert a segítségre szoruló hazai denevérek mentése mellett a denevérek állatkerti bemutatását és a velük kapcsolatos ismeretterjesztést, szemléletformálást is fontosnak tartja. Az idén 155 éves intézményben világviszonylatban is az elsők között kezdtek el még 1912-ben denevérek tartásával, bemutatásával és szaporításával foglalkozni. Az intézmény parkja a hazai denevérfajok számára fontos élőhely is egyben.
A denevérek - az Antarktisz kivételével - valamennyi kontinensen előfordulnak. Mintegy 1400 fajuk ismert. Európában 46 fajuk őshonos, ebből 28 Magyarországon is előfordul. Az ismert fajokból kétszáznál is több, vagyis átlagosan minden hetedik faj számít fenyegetettnek. A magyarországi fajok mindegyike természetvédelmi oltalom alatt áll.
A denevérek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a természet háztartásában. Egyrészt a rovarok gyérítésével segítenek a természetes egyensúly fenntartásában, másrészt a gyümölcsökön, virágporon és nektárokon élő denevérfajok számtalan növény beporzásáért felelnek. A kutatások szerint 67 növénycsalád van, melynek fő, esetleg kizárólagos beporzói a denevérek közül kerülnek ki és háromezernél is több olyan növényfaj ismeretes, amelynek magjait elsősorban denevérek hordják szét.
Nem csupán a bioszféra, hanem az ember saját közvetlen szempontjai miatt is fontosak a denevérek. Az általuk fogyasztott rovarok között bőven akadnak mezőgazdasági kártevők és olyanok is, amelyek az emberre is veszélyes betegségeket terjesztenek. Egyes közgazdasági számítások szerint a denevérek évente több mint 23 milliárd dollárnyi pénzben kifejezhető hasznot jelentenek a világ mezőgazdaságának és egészségügyének.
MTI
