Valóban kirívó az ukrán iskolatörvény
2017. szeptember 8., péntek 16:56, frissítve: péntek 21:25
„Szégyennek tartjuk, hogy a módosítás súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait, szégyen, hogy egy, az EU-val egyre szorosabb kapcsolatokra törekvő ország ilyen, az európai értékekkel homlokegyenest ellentétes törvényt hozott. Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét” – mondta a külügyminiszter a közelmúltban meghozott ukrajnai döntésről.
150 ezer ember, 97 iskola
A törvénymódosítás lényege, hogy az óvodai és az elemi iskolai képzést leszámítva az oktatás minden további szintjén – a középiskolától az egyetemig – kötelezővé teszi az államnyelven folyó tanítást. Ez a középiskolai szinten lényegében megszüntetné a magyar nyelvű oktatást, a törvény miatt elképzelhető, hogy több mint 40 magyar nyelvű általános iskola bezárásra kényszerüljön.
| „A sztálinista időkre emlékeztető lépés született” |
| Nem marad el a retorzió Ukrajna esetében – mondta Lázár János a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ugyanakkor érdemes megvárni, hogy a kárpátaljai politikusok milyen módszert választanak a tiltakozásra. „Ukrajna hátba támadta Magyarországot, ez nem is kérdés. Magyarország óriási lobbit fejtett ki annak érdekében, hogy az ukrán állampolgárok vízum nélkül jussanak be az Európai Unió területére, ennek szorgalmazója Orbán Viktor volt először 2015-ben, elsőként az unió vezetői közül. És most, úgy gondolom, hogy egy brutális, a sztálinista időkre emlékeztető lépés született meg. Magyarországnak, hogyha Porosenko elnöknél a közbenjárás kérése nem lesz sikeres, akkor a legkeményebben és a leghatározottabban kell fellépni. Ez ellehetetleníti a teljes magyar nyelvű oktatást Kárpátalján” – emelte ki. |
A törvényjavaslat ellen a két legnagyobb kárpátaljai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, valamint a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel (KMPSZ) is tiltakozott. Mint írták, „a törvény az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe véve megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, amivel létalapjukat szünteti meg”.
Az ukrán törvény a régióban valóban példátlan. Más, hazánkkal szomszédos országokkal összevetve a 150 ezres kárpátaljai magyarság igen jelentős anyanyelvű iskolahálózattal rendelkezik. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség adatai szerint összesen 97 oktatási intézményben tanulhattak magyar nyelven (általános és középiskolákat is beleértve) – ebben hatalmas zavart okozna az új oktatási törvény. A régióban persze nem mindenhol megoldott a magyar nyelvű oktatás, de inkább az a jellemző, hogy anyagi vagy munkaerőgondokkal küszködnek a magyar iskolák, vagy diákból van kevés a normális működéshez. Azonban a törvények többé-kevésbé garantálják az anyanyelvi oktatáshoz való jogot, legalább az egyetemig.
Ellentmondásos státusz
Szlovákiában a magyar nyelv jogi helyzete ellentmondásos. Egyfelől ott van a sokat vitatott nyelvtörvény, amely megtiltja a szlováktól különböző nyelvek használatát a közhivatalokban, kétnyelvűséget ír elő a nemzeti kisebbségek kulturális kiadványaiban és rendezvényein is. Másfelől a magyar nyelvű oktatás helyzete az egyik legjobb a szomszédos országok között. Az 1992-es alkotmány 33. és 34. cikke garantálja a kisebbségekhez tartozó személyeknek az anyanyelvű oktatáshoz, művelődéshez való jogot.
Szlovákiában így jelenleg 585 magyar tannyelvű oktatási intézmény működik, és további 194 iskola kétnyelvű iskola (mind általános, mind középiskolák között vannak teljesen magyar nyelvű és kétnyelvű intézmények is). 2004-ben nyílt meg Komáromban a Selye János Egyetem, az első állami támogatású magyar nyelvű egyetem Magyarországon kívül.
Románia: a diákok fele tanul magyarul
Romániával nemrég a marosvásárhelyi katolikus gimnázium miatt vitatkozott össze a magyar kormány – Bukarest végül visszatáncolt a magyar tannyelvű iskola bezárásától. A romániai oktatási törvény egyébként lehetővé teszi más kisebbségek mellett az erdélyi magyarok anyanyelvű oktatását. Tisztán magyar nyelvű iskolából 583, kétnyelvű intézményből 405 működik (a román mint idegen nyelv oktatása persze ezekben is kötelező), ezek többnyire állami fenntartásúak. Ezzel együtt a magyar nyelven tanulók száma a közelmúltban folyamatosan csökkent, 2011 környékén nagyjából csak a magyar diákok fele tanult magyar nyelven.
Romániában több magyar nyelvű egyetem is működik, ezek közül kettő, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem magyarországi pénzből. Ezek helyzete a közelmúltban ingataggá vált: miután a Fidesz megszavazta a CEU ellen hozott törvényt, Victor Ponta volt román kormányfő bejelentette, ezen felbuzdulva ő is hasonló törvényt próbál elfogadtatni Romániában, amely „külföldi egyetemként” ellehetetlenítené a Sapientia és a Partiumi Egyetem működését.
Tanár- és diákhiány
Szerbiában a Vajdasági Autonóm Tartományban működnek magyar és kétnyelvű iskolák is, de a szomszédos országok közül Ukrajnán kívül itt a legbizonytalanabb magyar oktatás helyzete. A magyar diákok többsége ugyan magyar vagy kétnyelvű iskolába jár, de a 74 ilyen iskola súlyos tanárhiánnyal küzd, sok oktató, akiket felvesznek a magyar iskolákba, valójában nem tud elég jól magyarul. Érkeztek panaszok a magyar nyelvű tankönyvek minőségére is, és a kormány gyakran nem tudta ellátni az iskolákat megfelelő számú könyvvel, így a magyar oktatás minősége általában elmarad a szerb nyelvű oktatástól.
Szlovéniát a kisebbségek jogait tekintve gyakran emlegetik mintaországként. Ugyanakkor a magyarok kis száma miatt teljesen magyar nyelvű iskolák nincsenek, a magyarlakta területeken kétnyelvű iskolák működnek. Az általános iskolákban a magyar nyelvet két szinten, anyanyelvként is idegen nyelvként tanítják, a magyar esetében ez egészen a 8. osztályig megmarad, a szlovén nyelv tanítása az 5. osztálytól csak egy szinten történik. Horvátországban ezzel szemben működik négy, teljesen magyar nyelvű iskola, annak ellenére, hogy a tanulók száma évről évre csökken. Az egyik magyar iskolában, Kórógyon például volt olyan tanév, amikor egyetlen diák végzett. Zágrábban emellett működik két kétnyelvű iskola, és sok helyen választható a magyar idegen nyelvként.
A régióban a legkevesebb magyar nyelvű iskola Ausztriában van: Burgenlandban csak két kétnyelvű általános iskola működik, ezek mellett a magyar csak választható tantárgyként tanulható egy-egy intézményben. Eközben Ausztriába nemcsak az ott élő magyar gyerekek járnak iskolába, hanem sok határ menti településen lakó, Ausztriában dolgozó szülő gyermeke is. Egyes osztrák kistelepülések iskolájában a közelmúltban magyar többségű osztályok is indultak, ezek az intézmények gyakran direkt toborozzák a diákokat a határ túloldaláról, hiszen sokszor ettől függ iskolájuk megtartása. Több intézmény előképzést, nyelvoktatást is szervez, ingyen adnak tankönyveket a magyar diákoknak, ugyanakkor a tannyelv ezekben is a német.
