2019. november 15.,
péntek, Albert, Lipót napja

XXI. Század Intézet: Törökország fontos partner a bevándorlás elleni harcban

2019. november 6., szerda 14:20

A török-kurd konfliktus októberi kiéleződése miatt kiemelt figyelmet kap Recep Tayyip Erdoğan budapesti látogatása, a hazai balliberális oldal élesen kritizálja a török elnököt, tiltakozást is szerveznek ellene. Ez az ellenzéki magatartás leginkább az aktuálpolitikai helyezkedésüknek tudható be, amely szembe megy a magyar érdekekkel. Hazánk számára ugyanis a legfontosabb szempont, hogy Törökország továbbra is betartsa az EU-val kötött megállapodását és ne engedje tovább a területén tartózkodó több millió bevándorlót. A nyilvános üzengetések ellenére szemmel láthatóan az EU vezetése is tisztában van mindezzel, hiszen október végén nagyjából 218 milliárd forintot utaltak át Törökországnak a területén tartózkodó migránsok ellátására. Tovább tetézi a problémát, hogy a Szíriával határos Libanon gyakorlatilag az összeomlás szélére került.

2016-ban az Európai Unió és Törökország által megkötött migrációs megállapodásnak köszönhetően jelentősen csökkent az Európára nehezedő migrációs nyomás. A megállapodást az után kötötték meg a felek, hogy 2015-ben és 2016-ban közel 2,5 millió ember nyújtott be menekültkérelmet valamelyik európai uniós tagországban. Törökország a megállapodás értelmében visszaengedi területére azokat a bevándorlókat, akik nem kapnak beutazási engedélyt, cserébe az EU minden egyes ilyen személy után egy szíriai menekült átvételét ígérte, emellett hozzájárul a Törökországban felgyülemlett több millió ember ellátásához. Az egyezség hatására 2017-ben már csak 650 ezer új menedékkérelmet nyújtottak be, ami nagyjából megfelel a válság előtti szintnek, mindez nagyrészt Törökországnak köszönhető.

Az EU-török paktum ugyanakkor nagyon törékeny, ha újra megnő a bevándorlási nyomás a Közel-Keletről, vagy ha válságba kerül az unió és Törökország kapcsolata, akkor könnyen felborulhat az a kényes egyensúlyt, ami az elmúlt három évben kialakult.

Szemmel láthatóan ezzel az Európai Unió vezetése is tisztában van, hiszen a nyilvánosság előtti éles üzengetések ellenére október végén újabb 663 millió eurót – nagyjából 218 milliárd forintot – utalt át az Európai Bizottság a Törökország területén tartózkodó migránsok ellátására. Így a 2016-ban ígért hatmilliárd euróból már 2,6 milliárd eurót utaltak át ténylegesen, további 5,8 milliárdot pedig elkülönítettek erre a célra. Ez is arra utal, hogy az Európai Uniónak kiemelt fontosságú, hogy Törökország továbbra is betartsa a megállapodást, hiszen ellenkező esetben beláthatatlan következményei lennének egy újabb milliós migránsáradatnak.

Tovább tetézi a problémát, hogy a Szíriával határos Libanon gyakorlatilag az összeomlás szélére került, így még inkább fontossá vált, hogy a térség egyik legstabilabb nagyhatalmának számító Törökországgal jó kapcsolatot ápoljon az unió, így Magyarország is. Libanonban ugyanis a 2011-es arab tavasz óta – amely négy elnököt döntött meg akkor – nem látott tiltakozáshullám tört ki októberben, a miniszterelnök lemondása pedig ugyan átmenetileg csillapította a kedélyeket, de súlyos bizonytalanság várható a gazdasági válság és eladósodás sújtotta országban.

A helyzet rendkívül rossz, Libanon sokkal kilátástalanabb helyzetben van, mint a polgárháború után, a 80-as években. Ezáltal potenciálisan egy újabb migránshullám kiindulópontja lehet az ország, amit csak a törökök tudnak megakadályozni.

A magyar külpolitika 2010 óta világos álláspontot képvisel, igyekszik nem beavatkozni olyan konfliktusokba, amelyekre nincsen érdemi ráhatása, illetve minden nagyhatalommal igyekszik kiegyensúlyozott, jó kapcsolatra törekedni.

Így amellett, hogy nincsen értelme Törökországgal felesleges, nyílt konfliktusokba belemenni, a NATO keretein belüli kell megoldást találni, hiszen mindenki számára egyértelmű, hogy főként az Egyesült Államokon múlik a helyzet rendeződése.

Szintén árnyalja a képet, hogy a török-kurd konfliktus már hosszú évtizedek óta megoldatlan, a Törökországból érkező kurdokkal mindig is feszült volt a törökök viszonya Nyugat-Európában, miközben a kurdok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy kivívják a nyugatiak szimpátiáját. Szem előtt kell tartani azt is, hogy Szíriában nagyon sok tagja van a Kurdisztáni Munkáspártnak, akik amellett, hogy függetlenségi harcosok, a terrorszervezetek világranglistáján is szerepelnek.

Forrás: XXI. Század Intézet