Kifejtette, hogy többek között Magyarország is azért dolgozott az elmúlt években, hogy a terrorellenes tevékenység végre legyen része az ENSZ költségvetésének, ami mostanra teljesült is. Illetve aláhúzta, hogy a küzdelemből hazánk az erején felül veszi ki a részét, hiszen az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatalának legnagyobb központja New York után Budapesten van, ahol immár huszonnyolcan dolgoznak a kormány támogatásával.
Rámutatott, hogy ezen regionális irodának kulcsszerepe van azon program végrehajtásában, amelynek célja a terroristák mozgásának erőteljes korlátozása világszerte, ugyanis minél szabadabban mozognak a szélsőségesek, annál gyorsabban tudják terjeszteni az ideológiájukat és annál könnyebben hajthatnak végre merényleteket is. Az itt zajló munka hatékonyságát pedig szavai szerint az is alátámasztja, hogy Vlagyimir Voronkov ENSZ-főtitkárhelyettes további terrorellenes tevékenységek Budapestre áttelepítésére tett javaslatot tavaly, ahol globális központot terveznek nyitni a művetelek támogatására, így most erről is tárgyalni fognak.
"Nyilvánvalóan hatalmas elismerés, hogy egy ilyen globális biztonsági kihívás kezelésében az ENSZ ilyen mértékben számít Magyarországra, s ilyen mértékben akarja koncentrálni az erőit Magyarországon. Ez világosan mutatja, hogy a globális diplomáciában Magyarországnak továbbra is kitüntetett helye van" - mondta. Szijjártó Péter ezután jó hírnek nevezte a globális terrorellenes küzdelem szempontjából Donald Trump beiktatását, arra is emlékeztetve, hogy előző ciklusa alatt az amerikai elnök több fontos megállapodást tető alá hozott a fenyegetés visszaszorítása érdekében.
"Én azt gondolom, hogy meg kell sokszorozni a nemzetközi törekvéseket, ugyanis jól látszik, hogy most elsősorban Afrikára koncentrálnak a terrorszervezetek. Az Iszlám Állam több mint 1200, az al-Kaida és különböző csatolmányai több mint 1700 terrortámadást követtek el pusztán a tavalyi évben Afrikában, alapvetően a szubszaharai térségben és a száheli övezetben" - figyelmeztetett. Ennek kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy a terrorizmus és az illegális migráció egyfajta ördögi kört alkot egymással, hiszen minél súlyosabb a terrorveszély, annál többen kényszerülnek otthonuk elhagyására, a bevándorlóáradat pedig megkönnyíti a merénylők eljutását a világ különböző pontjaira.
"Magyarország számára így kulcskérdés a terrorizmussal szembeni nemzetközi erőfeszítések fokozása, mert minél sikeresebb a terrorizmussal szembeni globális fellépés, annál eredményesebben tudunk az illegális migrációval szemben is fellépni" - szögezte le. Valamint megjegyezte, hogy Magyarország az utóbbi tíz évben elképesztő erőfeszítéseket tett a határai védelme érdekében, több mint félmillió illegális határátlépést akadályoztak meg a hatóságok. "Nem adjuk fel azt a jogunkat, hogy kizárólag mi dönthetjük el azt, hogy ki jön be Magyarországra, s mi dönthetjük el azt, hogy kivel akarunk együtt élni vagy éppen kivel nem. Ezt se Brüsszelben, se Párizsban, se Berlinben nem dönthetik el helyettünk" - mondta.
A miniszter végül az üzleti találkozójával kapcsolatban kiemelte, hogy az amerikai vállalatok igen fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság növekedésében, s ezek a cégek jól érzik magukat hazánkban, az elmúlt négy év során is folyamatosan új beruházásokról döntöttek, az előző washingtoni adminisztráció ellenséges hozzáállása dacára is. Ezzel összefüggésben pedig lényegesnek nevezte az ezen idő alatt "kifejezetten bosszúból" meghozott amerikai gazdasági büntetőintézkedések visszavonását. És üdvözölte, hogy az új amerikai kollégájával, Marco Rubióval folytatott telefonbeszélgetése alapján ebben mindkét fél egyetért. Példaként hozta fel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megegyezés újrakötését, amivel tovább nőne Magyarország vonzereje az amerikai beruházók szemében, s így még több modern technológiát és még több munkahelyet hoznának hazánkba.
Forrás: MTI
Fotó: AFP/Charly Triballeau
