Az intézet elemzése szerint a balliberális állításokkal szemben a következő évtizedekben "elképzelhetetlen" méreteket ölt majd a bevándorlás: az ENSZ és a Világbank előrejelzései szerint a túlnépesedési problémák, a klímaváltozás és a háborús konfliktusok miatt több száz millió, de akár egymilliárd ember is útra kelhet 2050-ig. A Világbank jelentése alapján csak a nehéz időjárási körülmények miatt az Európai Unió jelenlegi lakosságának több mint negyedével megegyező számban, 143 millióan indulhatnak el - fűzték hozzá.
Azt írták: a magyar rendőrség adatai szerint a múlt héten a tavalyi azonos időszakhoz képest ötször több, mintegy ezer migráns próbált meg átjutni a határon. Ez magasabb a 2017-es és 2016-os adatnál is.
A fokozódó nyomás Európában is érezhető: az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) által közzétett összesítés szerint 516 ezer menedékkérelmet regisztráltak az idei első kilenc hónapban a kontinensen, ami csaknem tíz százalékkal több, mint 2018 azonos időszakában. Az utolsó negyedéves európai adat pedig várhatóan további növekedést mutat majd, hiszen az időközi jelentések alapján szinte mindenhol fokozódott a migránsok beáramlása - tették hozzá.
Kiemelték: a magyar kormány 2015 óta folyamatosan arra hívja fel az európai vezetők figyelmét, hogy a migráció veszélyeivel hosszú távon kell számolni, és a jelenlegi válságra olyan megoldást kell találni, amellyel az illegális bevándorlás megállítása, és a bajban lévő országok megsegítése mellett biztosítható Európa kulturális jellegének megőrzése.
Orbán Viktor miniszterelnök márciusban azonnali cselekvésre szólított fel a migráció, a határvédelem és az európai egység ügyében, mert - mint fogalmazott - "egyébként 20, 30, 40 év múlva olyan következményekkel néznek szembe az utódaink, talán még mi magunk is, amit bánni fogunk". A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy 13 év alatt félmilliárddal nő a túlnépesedés és rossz életkörülmények sújtotta Afrika lakossága, miközben a kontinens már most is a migráció egyik legnagyobb forrása - áll a közleményben.
Kitértek arra is: 2020 egyik legfontosabb kérdése, hogy az új Európai Bizottság képes lesz-e összeurópai szinten változást elérni a migráció kezelésében. Az intézet biztatónak tartja Ursula von der Leyen kezdeti lépéseit ebben az ügyben. Emlékeztettek: az Európai Bizottság új elnöke szerint a migráció kihívása nem tűnik el a közeljövőben, ezért tartós és közös megoldásokat kell találni.
A változáshoz szükség van a tagállami egyetértésre is, hiszen amíg az európai nagyhatalmak - Olaszország, Németország és Franciaország - eltérően viszonyulnak a migrációhoz, nem lehet létrehozni egységes európai megoldást - vélekedtek.
Ismertették: Németországban 2021-ben, Franciaországban 2022-ben, Olaszországban pedig 2023-ban lesz választás, így akkor lehet majd utoljára ezekben a kulcsállamokban migrációs fordulatot elérni.
A közlemény szerint a migráció mellett Európának foglalkoznia kell "megkopott" geopolitikai szerepének helyreállításával is, mert az elmúlt időszakban a fontos nemzetközi kérdésekben egyre kevésbé hallatszott az Európai Unió hangja Kína, az Egyesült Államok és Oroszország mellett. Példaként az említették, hogy Ukrajna - annak ellenére, hogy szomszédos ország - az amerikaiak és az oroszok befolyási övezetévé vált, és ilyen kérdés a Balkán helyzete is, ahol az amerikai, az orosz, a kínai és az arab érdekek is egyre erősebbek, miközben - mint írták - Európa továbbra sem tudja eldönteni, miként viszonyuljon a térséghez.
Mindebben fontos szerepe lehet a magyar uniós biztosnak, Várhelyi Olivérnek, aki a szomszédsági és bővítéspolitikai portfóliójával változást érhet el az Európai Bizottság hozzáállásában ezekben a kulcsfontosságú kérdésekben - hangsúlyozta az intézet.
MTI
