A német politikus kiemelte, hogy nem lehet "ideológiai és taktikai okokból egész Európát túszul ejteni". A Lengyelországból érkezett "pozitív jelzések" okot adnak a reményre, hogy ez nem is történik meg, és így sikerül elfogadni a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló EU-s költségvetést(MFF) és a NextGenerationEU (NGEU) nevű helyreállítási alapot a december 10-én kezdődő EU-csúcson.
Azzal kapcsolatban, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap pénteki beszámolója szerint az Európai Bizottság megkezdte a felkészülést arra az esetre, hogy Magyarország és Lengyelország nélkül kell létrehozni az NGEU-t, Manfred Weber hangsúlyozta: "mindenkinek tudnia kell", hogy a megerősített együttműködés nevű eljárás révén nincs akadálya annak, hogy ne 27, hanem csak 25 tagország hozza létre az alapot.
Hozzátette: az MFF és az NGEU elfogadásával összefüggésben számos ügyről lehet tárgyalni, de az biztos, hogy a források felhasználásához kapcsolt jogállamisági mechanizmust nem lehet megváltoztatni.
A FAZ arról írt, hogy a bizottság a járvány miatti gazdasági válság okozta munkanélküliség csökkentését szolgáló támogatási alap (SURE) finanszírozási modelljére építve szerezne forrást a 750 milliárd eurós NGEU-hoz. A SURE programban a bizottság kötvényeket bocsát ki, amelyekre a tagállamok önkéntes alapon vállalnak garanciát.
A magyar és a lengyel kormány november 16-án jelezte, hogy a jogállamisági mechanizmus miatt nem lát lehetőséget az MFF és az NGEU alap elfogadására. Azonban Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes egy csütörtöki nyilatkozatában kifejtette, hogy Lengyelország mégis kész elállni a kilátásba helyezett vétótól, ha az unió vezetői jóváhagynak egy magyarázó nyilatkozatot az uniós pénzügyi támogatások és a jogállamiság közötti kapcsolatról.
MTI
