Az uniós állam- és kormányfők hétfő este nem támogatták Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének a második kinevezését, miután saját pártja összeveszett a szövetségeseivel és az megerősödött jobboldallal is. A brüsszeli vezetés megválasztása tovább csúszik, miközben a tagállamok és az Európai Parlament is megpróbál hozzászokni az új erőviszonyokhoz.
Az uniós választásokat követően – amelyen az Európai Néppárt (EPP) ismét a legtöbb szavazatot szerezte – szinte biztosnak tűnt, hogy von der Leyen megtarthatja az elnöki széket, Brüsszelben pedig a legtöbb vezető pozíciónak megtalálták az örökösét:
- a szocialista António Costa volt portugál miniszterelnök az Európai Tanács élére ült volna;
- a máltai Roberta Mersola megtarthatta volna az EP elnöki pozícióját, az EPP színeiben;
- Kaja Kallas volt észt miniszterelnök pedig az EU új külpolitikai vezetője lett volna.
A Politico értesülése szerint a 27 tagállam vezetőinek találkozója azonban nem ment olyan simán, mint amire az uniós választások győztesei számítottak: a jobboldal előretörése ugyanis megváltoztatta az erőviszonyokat, a képviselőinek akadályozása pedig patthelyzethez vezetett.
Ma még nem tudtunk döntést hozni. A bizottság elnöki posztjára megállapodtunk három névben, ám a megegyezés legkorábban a vezetők június 27–28-i találkozóján fog megszületni
– közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn késő este, a vezetők vacsorája után újságíróknak.
A teljes cikket a VG.hu-n olvashatják.
