Hat ország a 27-ből elégedetlen az Európai Unió közös vakcinaelosztási módszerével. Ausztria mellett Bulgária, Csehország, Szlovénia, Lettország és Horvátország emiatt az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökéhez fordult.
Sebastian Kurzot ellenfelei azzal vádolják, hogy megpróbálja elterelni a figyelmet kormánya hibáiról és a viszonylag lassú oltási folyamatról. Az Európai Bizottság pedig azt állítja, hogy a tagállamok döntése miatt tértek el a lakosságarányos elosztástól, ahova egy újabb döntéssel vissza lehet térni.
Egy másik oltással kapcsolatos kérdés is megosztja az Európai Uniót. Valóságos vakcinaháború alakult ki az unió több országa és a brit-svéd AstraZeneca gyógyszergyártó között.
Egyértelmű összefüggést nem mutattak ki a cég széruma és néhány beoltottnál tapasztalt vérrög képződés között, Nagy-Britanniában pedig milliószámra oltanak vele, mégis egyre több uniós tagállam dönt úgy, hogy felfüggeszti a vakcina használatát.
A nyugat-európai országok közül szinte csak Belgium az, ahol továbbra is oltanak az AstraZeneca vakcinájával.
Belgiumban naponta átlagosan 2 ezer embert oltanak be az AstraZeneca szérumával, csak nagyon kevesen utasítják el ezt a vakcinát.
Más országokban, ahol leálltak a beadásával, még lassabbá válik az oltási folyamat és még későbbre tolódik a megfelelő számú beoltott, vagyis a nyájimmunitás elérése.
Közben az Európai Unió vitában áll az AstraZenecával, mert rendre kevesebb oltóanyagot, szállít, mint amennyit ígért. Brüsszel szerint amíg az uniónak kevés vakcinát szállít a cég, más kötelezettségeit teljesíti, például az unió területén lévő gyáraiból is.
Március végig az Európai Unió 30 millió adagra számíthat, az előzőleg vállalt 90 millió helyett.
HírTV
