A boszniai választási bizottság nem sokkal később, a szavazatok 43 százalékos összesítése alapján megerősítette a két jelölt győzelmét, és pontosította az eredményeket: Dodik a voksok 55 százalékát, Dzaferovic pedig szavazatok 38 százalékát tudhatja magáénak. Tizenöten indultak a vasárnap tartott boszniai általános választásokon azért, hogy a háromtagú - bosnyák, szerb, horvát - kollektív államelnökség tagjai lehessenek: hatan versengtek a bosnyák, öten a horvát és négyen a szerb tagságért.
Dodik a kollektív elnökség szerb tagságáért a testület eddigi tagjával, Mladen Ivaniccsal szállt versenybe. Ez eddigi adatok szerint Ivanic a voksok nagyjából 42 százalékát kapta. Dzaferovic az elnökség bosnyák tagjának, Bakir Izetbegovicnak - aki már kitöltötte kétszer négyéves megbízatási idejét - pártjának alelnökeként, a Demokratikus Akciópártnak (SDA) színeiben mérettette meg magát.
A választási bizottság közölte azt is, hogy a kollektív államelnökség horvát tagságát a voksok 49,5 százalékával a posztot korábban már betöltő Zeljko Komsic nyerte el. A másik legesélyesebb jelölt, Dragan Covic 38 százalékot gyűjtött be. Hírügynökségek megjegyezték, hogy az oroszbarát Dodik a Szerb Köztársaság az országból történő kiválásának szószólója, a kollektív elnökségben pedig gyengítheti Bosznia-Hercegovina egységét.
A valamivel több mint 3,35 millió szavazójoggal rendelkező bosznia-hercegovinai állampolgár összesen 7497 jelölt közül választhatott. A verseny a kollektív államelnökség három helyéért, az országos parlament képviselői mandátumaiért, a két országrész parlamentjeinek képviselői helyeiért és a tíz kanton képviselő-testületeinek mandátumaiért folyt. A választók emellett dönthettek a boszniai Szerb Köztársaság elnökének és két alelnökének személyéről is. A szavazóhelyiségek vasárnap 19 órakor zártak be Bosznia-Hercegovinában, a választási bizottság közlése szerint ekkor a részvételi arány 53,3 százalékos volt, mintegy 1,7 millióan járultak az urnák elé.
A parlamenti választások előzetes eredményeit hétfőn hozzák nyilvánosságra. A térség egyik legszegényebb országának politikusai a korábbi évekhez hasonlóan most is főként a nacionalista nézetekre alapozták kampányukat, a szükséges gazdasági reformok, a munkanélküliség csökkentése vagy az európai uniós integráció csak érintőlegesen jelent meg a politikusok választásokat megelőző üzeneteiben.
