Norvégia, bár nem az EU része, az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaként át kell vennie a blokk jogszabályait. Az agrárpárti Centrumpárt azonban határozottan ellenezte az EGT-megállapodást, amely Norvégia, bár nem az EU része, az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaként át kell vennie a blokk jogszabályait.
Az agrárpárti Centrumpárt azonban határozottan ellenezte az EGT-megállapodást, amely Norvégiának, Izlandnak és Liechtensteinnek hozzáférést biztosítana az EU belső piacához. Ezért cserébe ugyanis a skandináv országnak óriási támogatást kellett volna nyújtania a kontinens sántikáló energiaellátásának. Elég volt, ez a határ. A norvég villamosenergia-politikának az alacsony árakról és a stabil ellátásról kell szólnia, nem pedig az EU kiszolgálásáról – jelentette ki Trygve Slagsvold Vedum, a Centrumpárt vezetője és pénzügyminisztere, aki szerint pártja és annak szavazói nem hajlandók elfogadni az EU negyedik tiszta energiacsomagjában szereplő „félkegyelmű” irányelveket, amelyek szinte kizárólag a megújuló energiaforrások támogatására fókuszálnak. Kilépésükkel Jonas Gahr Store miniszterelnök balközép Munkáspártja 25 év óta először kormányozhat egyedül. Szerintük lehetséges a csomag egyes részeit úgy bevezetni, hogy az ne érintse Norvégia szuverenitását.
Brüsszel tönkretenné a norvég energiaipart is
Az északi-tengeri kőolajlelőhelyek 1969-es felfedezése óta Norvégia bőséges energiaforrásai képezték az ország Európa egyik leggazdagabb nemzetévé válásának sarokkövét. A norvég kormány központi szerepet játszik e gazdagság kezelésében: 67 százalékos többségi részesedéssel rendelkezik az Equinorban, a nemzeti olajtársaságban, amely a magas energiaárak idején jelentős nyereséget termel, ez pedig növeli az állami osztalékokat. Az uniós túlkapások nemcsak az olajtartalékokat csapolnák meg, hanem jelentős korlátozásokat követelnének meg azok kiaknázására, ami az ország gazdasága és kormánya számára is katasztrofális következményekkel járna.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: AFP