A bevándorláspárti liberálisok azóta sem tudtak elszámolni a multiktól kapott forrásokkal, csupán bejelentették, hogy a jövőben nem fogadnak el tőlük pénzügyi támogatást. A pártfinanszírozási botrány a V4NA nemzetközi hírügynökségtől szerzett információk szerint szétrobbanthatja a liberális frakciót és magát az ALDE-t. Nem csak Macron vihet el képviselőket, hanem azokban az országokban, ahol a törvény bünteti az ilyen pártfinanszírozást, megbukhatnak a korrumpálódott vezetők és utódjaik kiléphetnek a szövetségből. Az utóbbi időszakban az Origo több uniós csúcsvezető és bürokrata korrupciós ügyeiről számolt be. A belga Guy Verhofstadtról, az ALDE frakcióvezetőjéről az derült ki, hogy eurómilliókat vett fel kétes cégektől, akiknek aztán a gazdasági érdekeit képviselte, Cecilia Wikströmöt, a svéd Liberálisok EP-listavezetőjét pedig le is kellett venni a listáról, amikor nyilvánosságra került, hogy adócsalásban működött közre. Elmar Brok német néppárti képviselő saját választóit lopta meg, az EPP görög képviselőcsoportjának az elnöke, Manolis Kefalogiannis pedig egyszerűen elvette egyik beosztottja fizetését. Petra Kammerevert szocialista EP-képviselőről az derült ki, hogy úgy volt egy uniós irányelv kidolgozója, hogy közben egy érintett cégnek dolgozott. Írtunk a zavaros múltú milliárdos, Renato Soru, olasz szocialista EP-képviselő korrupciós ügyeiről is, ő a Forbes szerint a leggazdagabb EP-képviselő 4 milliárd dolláros vagyonával. Az Európai Bizottság „isiászban" szenvedő elnökéről pedig megírtuk, hogyan keveredett adóelkerülési botrányba .
2019 márciusában derült ki, hogy az Európai Parlamentben a bevándorláspárti volt belga kormányfő, a kétes hátterű cégeknek eurómilliókért lobbizó Guy Verhofstadt vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) kongresszusaitolyan globális nagyvállalatok pénzéből finanszírozta, mint a Google, a Microsoft, a Walt Disney, az Uber, a Syngenta vagy az utóbbi időben botrányoktól hangos Bayer-Monsanto.
A pártcsalád ezt azzal magyarázta, hogy a kapott támogatást a „szponzoraiktól" a kongresszusaikra használták fel, szerintük „ezt azonban szerencsétlen módon úgy interpretálták, mintha aktív politikai befolyásolásról volna szó" (nem világos, hogy ez a magyarázat miért mentség szerintük).
Az ügy kirobbanását követően Emmanuel Macron kijelentette, hogy pártja, A Köztársaság Lendületben az európai parlamenti választások után nem csatlakozik az ALDE-hoz. Valójában nem is mondhatott mást: a francia törvények ugyanis határozottan tiltják, hogy magánkézben lévő cégek pénzelhessenek politikai pártokat, így a hír szinte az összes franciaországi politikai pártból hatalmas felháborodást váltott ki.
Az egyébként külön probléma, hogy egyes, a liberálisokat támogató multik nem EU-s tagállamokban vannak bejegyezve, hanem például az Egyesült Államokban, Svájcban vagy különböző adóparadicsomokként működő szigeteken.
Ez azt jelenti, hogy nem európai uniós állampolgárok - a vállalataik révén - beavatkoznak az EP-választásokba.
A multinacionális vállalatok 2014 óta legkevesebb 425 ezer euróval segíthették ki a bevándorláspárti ALDE-t.
Az európai szabályozások értelmében a pártok maximum 18 ezer eurót fogadhatnak el cégenként.
A pártfinanszírozási botrány kirobbanása után az ALDE elnöke, Hans van Baalen holland EP-képviselő közölte, hogy a jövőben nem fognak elfogadni támogatást magáncégektől.
Azóta nem történt komolyabb előrelépés, és az ALDE is levette az weboldaláról a 2016-os és a 2017-es elszámolását, illetve eltávolították a 2018-as madridi kongresszus programfüzetének elektronikus változatát, amelynek az alján a cégeknek címzett köszönetnyilvánítás volt olvasható.
A multik által finanszírozott ALDE madridi kongresszusán részt vett az egyik magyarországi tagszervezetük is, a Momentum Mozgalom nevű liberális viccpárt is, amelynek a liberális pártszövetséghez hasonlóan botrányosak a pénzügyei.
origo.hu
