1986. április 26-án a Kijevtől alig 100 kilométerre északra fekvő atomerőmű reaktorában egy elrontott teszt miatt robbanás következett be. A szocialista tömb országai, köztük a magyar állami és pártvezetés megpróbálta eltitkolni a katasztrófa valós mértékét, de a nyugati híradásokból hamar kiderült mennyire pusztító hatásai voltak a nukleáris katasztrófának.
A katasztrófa radioaktív felhővel borította be Európa egy részét, emberek ezreit kellet evakuálni a térségből.
A katasztrófában több tucatnyian haltak meg azonnal, köztük az erőmű dolgozói és a mentéshez érkezett tűzoltók. Később pedig sok ezren vesztették életüket a sugárzással összefüggésbe hozható betegségek miatt.
"Úgy véljük, hogy Csernobil felkerülhet az UNESCO örökségi listájára. Jegyzékbe vétele az első és fontos lépés afelé, hogy ez a rendkívüli hely az egész világ számára egyedülállóan érdekes úti cél legyen" - mondta Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter.
A tárca szeretné, ha a hetvenes években Csernobil közelében épült hatalmas katonai radar, valamint az atomerőmű teljes elzárt zónája 30 kilométeres körben a világörökség része lenne.
Az elhagyott atomerőmű körüli terület nagy részén üres épületek, bozót és törmelék található. Az erőmű melletti városban, Pripjatyban egykor 50 ezer ember élt, ma már csak szellemváros.
Tkacsenko arról is beszélt, hogy Csernobil az utóbbi években a kalandturisták kedvelt célpontjává vált és bár a koronavírus-járvány megakadályozta a nemzetközi utazások nagy részét, a jövőben reményei szerint ismét sok látogató keresi fel.
2019-ben az HBO nagy sikerű, Csernobil című minisorozata nyomán ugrásszerűen megnőtt a turizmus, mintegy 120 ezer látogató kereste fel az erőművet és a közeli Pripjatyot.
MTI
