Eva-Marie Persson azt mondta, továbbra is fennáll annak az alapos gyanúja, hogy Assange nemi erőszakot követett el. Hozzátette: a kiadatást - amelynek érdekében európai elfogatóparancsot adnak ki - az után kérik, amint az ausztrál internetes aktivista letöltötte a rá kiszabott börtönbüntetést az Egyesült Királyságban.
Assange-ot május elején egy londoni bíróság 50 hét börtönbüntetésre ítélte, mert megszegte a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit, amikor később nem jelent meg a bíróságon, mert akkor már Ecuador londoni nagykövetségén élt menekültként.
Assange kiadatását korábban már Washington is kérte, az ügyben pedig a végső döntés Sajid Javid brit belügyminisztert illeti meg. Persson ezzel kapcsolatban azt mondta, a svéd vádhatóság tud a másik kiadatási kérelemről, és hozzátette, elképzelhető, hogy végül az Egyesült Államoknak adják ki.
A brit ügyészségi hivatal korábbi vezetője, Nick Vamos a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy vélhetően a svéd kiadatási kérelem előnyt élvez majd a washingtonival szemben.
A svéd ügyészség Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, de a vizsgálatot 2017 májusában megszüntette, és visszavonta az ellene kiadott nemzetközi körözést is, arra hivatkozva, hogy az akkor az ecuadori követségen élő férfi kézre kerítésére nincs esély.
Assange 2012-ben politikai menedékjogot kapott Ecuador londoni nagykövetségén, ahol 7 évig élt, de idén április 11-én - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette, miután a latin-amerikai ország megvonta tőle a politikai menedékjogot.
Julian Assange nem a svédországi vádaktól tart, hanem attól, hogy végül kiadják az Egyesült Államoknak. Washington ugyanis az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolja Assange-ot, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt - köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat - lopott el és szivárogtatott ki.
MTI
