A török vezetés a húsz éve az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát vádolja az incidensért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába.
A mostani gyanúsítottak közül 60-an úgynevezett mozgalmi „tanítómesterei” voltak azoknak a gülenistáknak, akik beépültek a haderőbe. További 42 embert azért köröz a rendőrség, mert felhasználói voltak a ByLock nevű, titkosított üzenetküldő alkalmazásnak, amelyen a hivatalos álláspont értelmében a hatalomátvételi kísérletet is szervezték. Az érintettek között van még a haditengerészet 10 aktív szolgálatos és 25 volt altisztje is. Ők állítólag telefonon kommunikáltak mozgalmi „tanítómestereikkel”.
A többségében Isztambulban, Ankarában és Konyában zajló rajtaütések során 32 gyanúsítottat már őrizetbe vettek a hatóságok.
A feltételezett gülenisták elleni fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. A fegyveres erőknél több mint 15 ezer embert menesztettek tisztségéből, beleértve 150 tábornokot, összesen pedig csaknem 220 ezer embert, köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat állítottak elő azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.
A két és fél év után is szinte napi rendszerességű tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem a mozgalom tagjait és Gülen támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török kormányzatot.
