Egy korábbi katonai tábort alakítottak át menekültközponttá Athén külvárosában, ami jelenleg mintegy 1000 migránsnak szolgál átmeneti otthonául. Az elmúlt hónapokban több tucat új konténert kellett felállítani a területen, ám a tábor így is eléri lassan kapacitása végét. A bevándorlók azonban akár még hónapokat is várakozhatnak, míg elbírálják kérelmüket.
„Szeretnék a gyermekemmel egy másik országba menni, ahol lehetne egy házunk, és a gyermek iskolába járhatna, én pedig a férjemmel munkát keresnék. Nem akarok egy táborban élni”
– mondja ez az elkeseredett afgán bevándorló, aki várhatóan 2021 májusában kap értesítést a hatóságok döntéséről.
A legtöbb migráns valamelyik nyugat-, vagy észak-európai országba menne tovább. A görög hatóságoknál jelenleg csaknem 70 ezer kérelem vár elbírálásra.
Ezek feldolgozását gyorsítaná meg az athéni parlament a pénteken megszavazott törvénnyel, ami a kérelmek elbírálásának, valamint az elutasított kérelmezők kitoloncolásának egyszerűsítésére vonatkozik.
Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szerint az új rendszer védelmet nyújt a menekülteknek, de nem tárja ki a kapuit mindenki előtt. A görögországi fogadótáborokban jelenleg mintegy 35 ezer migráns él, ami hatszorosa azok kapacitásának.
Nem sokkal jobb a helyzet a boszniai táborokban. A balkáni tél nem sok jót ígér a több száz közel-keleti és afrikai migránsnak, hiszen a létesítményben nincs áram, se folyóvíz.
„A helyzet nagyon rossz. Sok gondunk van. Baj van a sátrakkal, nincsenek ágyak, nincsenek mosdók. Hetente egyszer fürdünk”
– panaszkodik egy pakisztáni bevándorló. Boszniába idén több mint 40 ezer migráns érkezett, akik közül már sokan továbbmentek Nyugat-Európába.
HírTV
