A jelentés szerint 2024-ben havonta átlagosan 3301 kérelmezőt regisztrált az illetékes hatóság, a legtöbbet októberben, amikor 4383 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet. Ez volt a legmagasabb szám 2015 ősze óta. A CGRS a jogerős határozatok 47,2 százalékában ítélkezett úgy, hogy a kérelmezők valóban jogosultak nemzetközi védelmi jogállásra, ez az arány 2023-ben 43,5 százalék, 2022-ben pedig 43 volt. A jogerős határozatok számának tavalyi növekedése elsősorban a palesztinok által beadott kérelmek magas számával magyarázható. A palesztin kérelmezők közül legtöbben meg is kapták a nemzetközi védelmi jogállást - írták.
Tavaly a legtöbb menekültstátuszt palesztinok (3281), szíriaiak (2774), eritreaiak (2155) és afgánok (1944) kapták. Kiegészítő védelmi jogállást főként a jemeniek (232), valamint a szíriaiak (169) és a szudániak (58) kaptak. A palesztinok kérelmeinek 96 százalékát, az eritreaiak kérelmeinek 95 százalékát, a szírek kérelmeinek 92 százalékát, az afgánok kérelmeinek 45 százalékát hagyták jóvá. A palesztinok és a szíriaiak együttesen az összes menedékkérő közel egyharmadát tették ki. A jelentés szerint 2024-ben 6469 volt azon menedékkérők száma, akik egy korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották a kérelmüket, ez 9 százalékkal több az előző évinél.
Tavaly 2594 - felnőtt kísérő nélküli -, magát kiskorúnak valló fiatal fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért Belgiumban. Ez 9,6 százalékos csökkenés 2023-hoz képest. Az illetékes belga gyámügyi szolgálat ellenőrzése után közülük 823-at felnőttnek minősítettek. Még nem minden vonatkozó, életkor-meghatározást célzó ellenőrzés fejeződött be - jegyezték meg. A magukat kísérő nélküli kiskorúnak valló kérelmezők 86,1 százaléka volt fiú, 13,9 százaléka pedig lány. A kérelmezők 21,9 százaléka Eritreából, 18 százaléka Szíriából és 16,9 százaléka Afganisztánból származott.
Nicole de Moor leköszönő belga menekültügyi és migrációs államtitkár elmondta, hogy az elutasított határozatot kapott menedékkérők csaknem felét egy másik európai országban már regisztrálták. Kérelmük korábbi elutasítását követően az érintettek továbbutaztak Belgiumba, ahol újabb kérelmet adtak be. "Világossá kell tennünk, hogy egy uniós tagországban már meghozott döntés után nincs értelme újra próbálkozni Belgiumban" - fogalmazott. Az új uniós migrációs és menekültügyi paktum lehetőséget ad arra, hogy a tagországok szembeszálljanak az úgynevezett másodlagos migrációval - tette hozzá a hírportál beszámolója szerint a belga menekültügyi és migrációs államtitkár.
Forrás: MTI
Fotó: Canva
