Hosszú interjút adott az ATV-nek a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amelyben részletesen beszélt a Magyarországnak járó uniós pénzek sorsáról is. A beszélgetésben elhangzott, hogy az EU a 2021–2027 közötti hétéves költségvetéséből kohéziós forrásként – ez csak az egyik finanszírozási láb –
- 21,7 milliárd jár Magyarországnak, amelyhez hozzájönnek még az agrártámogatások.
- Ebből még 2023 végén 10,2 milliárd eurót (ezt Brüsszel korábban blokkolta) jóváhagyott Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság Magyarországnak,
- de 2024 decemberéig csak 1,8 milliárd érkezett meg úgy, hogy 510 millió euró az előleg rész, ami automatikusan jár.
- További 6,3 milliárd euró még mindig be van fagyasztva, tehát semmilyen formában nem fér hozzá a magyar költségvetés.
Ennek egy részét, 1,04 milliárd eurót Brüsszel közlése szerint már elveszített Magyarország. Ugyanakkor ezt a magyar kormány nem fogadja el.
Uniós pénzek: megvan a magyar mesterterv, hogyan szerzi vissza a kormány
Gulyás Gergely most leszögezte, hogy az uniós forrásokat azért kell, hogy megkapjuk, mert ez nekünk jár. Orbán Viktor szerint az ember a zsebkendőjét veszíti el, uniós forrásokat nem, és van eszköze a nemzeti érdek érvényesítésére Brüsszelben.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről azt mondta, hogy több ponton is van lehetőség, az unió következő hétéves költségvetését ugyanis egyhangúlag lehet csak elfogadni. Ráadásul ez nem csak 2026-ban lesz aktuális, mert a tervezetet már nyáron az Európai Bizottságnak nyilvánosságra kellene hozni. Arra a kérdésre, hogy mindez azt jelenti-e, hogy a magyar kormányfő nyáron megvétózza ezt a tervezetet, Gulyás Gergely úgy reagált, hogy az Európai Unió működéséből adódóan hosszabb viták lesznek. „Mindent készek vagyunk természetesen megvétózni, ha ez az ország érdeke” – tette hozzá. De jelezte, nem ez a céljuk, és egyelőre a lehívott uniós források tekintetében Magyarország a legjobbak között van. „Előfinanszírozás van, a számlákat kiküldjük Brüsszelbe, és ők fizetnek. Tehát különösebb aggodalomra nincs ok, van bőven szabad és lehívható forrás, és az a célunk, hogy ami még nem elérhető, azt is megszerezzük” – mondta.
Közölte azt is, hogy Magyarország számára pillanatnyilag mintegy 13 milliárd euró érhető el. Arra is rákérdeztek, hogy az Európai Bírósághoz kell-e fordulni azért, hogy Magyarország ne veszítsen forrást, vagy külön megállapodás lesz a bizottsággal. Gulyás Gergely azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány mindent teljesített, az Európai Bizottságnak kellene azt mondania, hogy ezt ők is teljesítésnek tekintik. Azonban néhány ügyben egyszerűen csak nem reagálnak, míg más ügyekben azt mondják, hogy még további dolgokat kérnek, amelyeket korábban nem kértek. A tárcavezető szerint ezt nem érdemes jogi vitának tekinteni, mert „a jog a Szovjetunióban nagyobb jelentőséggel bírt, mint az Európai Unióban”. Szerinte a nyers politikai akarat, az számít. Ha akarják, odaadják a fennmaradó pénzt, ha nem akarják, akkor ki kell kényszeríteni.
Mi lesz a Covid-pénzekkel?
A kohéziós pénzek mellett ott van az uniós helyreállítási alap (RRF), amely összesen 10,4 milliárd eurót jelentene Magyarországnak. Ebben semmiféle előremozdulás nincs, pedig az eredeti tervek szerint 2026-ig megvalósulási terv kell, hogy ne vesszen el a keret. Gulyás Gergely azonban ezt is árnyalta. Arról beszélt, hogy miután rendkívül rosszul áll az uniós helyreállítási alapnak a lehívása a másik 26 tagállamban is, ezért van egy erős lobbi, hogy a 2026-os határidőt hosszabbítsák meg.
Ezek tehát mind nyitott küzdelmek. „Egyet tudunk ma mondani, hogy ami pénzre nekünk az Európai Unióból az idei költségvetésben szükség van, az mind rendelkezésre áll, és ez így van a jövő évben is” – emelte ki. Egyúttal viszont azt is jelezte, hogy legkésőbb 2026-ban le kell zárni a vitás kérdéseket az Európai Bizottsággal. Szerinte ez csak politikai kérdés, nem jogi. „A háború, a gender és a migráció ügyében nem bégetünk együtt az európai kórus hangadóival, ezért Brüsszelben utálnak minket” – magyarázta.
Migrációs büntetés az EU-tól: be fogják hajtani Brüsszelen
Végezetül szóba került Magyarország 200 millió eurós migrációs gigabírsága és a napi egymillió eurós uniós büntetés. A magyar állam jogi útra lépne, egy angol ügyvédi irodával tárgyalnak a képviseletről. Az uniós pénzbírság tetemes, de ennél csak az kerülne többe, hogyha „migránsok százezrei lennének itt, tönkretéve az országot, a közbiztonságot, örökre megváltoztatva az elmúlt évszázadok szerves fejlődésének eredményeként kialakult politikai nemzetet”.
Gulyás Gergely azt mondta, hogy az Európai Bizottság ezeket a pénzeket be akarja hajtani rajtunk, de „a végén mi fogjuk a bizottságon”. Hangsúlyozta, hogy nem peres úton lehet a bizottsággal eredményre jutni, hanem akkor, amikor alkupozíciónk van. Ezt nem tartja zsarolásnak, mert „ők zsarolnak bennünket. A zsarolás egyelőre csak Brüsszel oldaláról tapasztalható, mi eddig a lojális együttműködés szellemében járunk el.”
Forrás: Világgazdaság
Fotó: MTI
