Tíz éve kezdődött a szíriai polgárháború. Majdnem 400 ezren haltak meg a harcokban. Az ENSZ adatai szerint a 22 milliós ország lakosságának több mint fele, 13 millió ember kényszerült elhagyni otthonát. A menekültek egy része az országon belül maradt, a másik részük külföldre ment. Törökországba négymillióan, az Európai Unió országaiba pedig másfél millióan érkeztek.
Tíz éve ért el az arab tavasz Szíriába. A tunéziai események hatására kormányellenes tüntetések kezdődtek a közel-keleti országban. Eleinte csak reformokat követeltek az emberek. A fordulópontot 2011 március 15. volt, amikor a fővároson, Damaszkuszon kívül több más nagyvárosban is fegyveres lázadás robbant ki. A hatalom egyre durvább eszközökkel lépett fel a tüntetőkkel szemben, a Basár el-Aszad elnök távozását követelő tüntetőkhöz pedig özönlött a fegyver külföldről, hamarosan pedig dzsihadisták is érkeztek a világ számos országából.
A szír háború az ország valamennyi családjában fájdalmas emlékeket hagyott.
A politikai küzdelem hamar felekezeti háborúba torkollt. A többségében szunnita lázadók a síita alaviták és a keresztények ellen fordultak. A szíriai kormány az Egyesült Államokat és szövetségeseit, Szaúd-Arábiát, Törökországot és Izraelt vádolta a szélsőségesek támogatásával. Az amerikai kormány támogatta úgynevezett mérsékelt lázadók fegyverei is rendre az Iszlám Államhoz kerültek, a különböző fegyveres csoportok tagjai pedig a terrorkalifátushoz csatlakoztak.
Szíriában ekkorra sok milícia állt szemben egymással, és a harc is eldurvult. Az Iszlám állam kegyetlenkedéseiről készített propagandavideók az egész világot sokkolták, csakúgy mint azok a felvételek, amelyek a gáztámadásokról szóltak, amelyek elkövetésével a rezsimet vádolták a lázadók. A kormány szerint azonban a lázadók követték el a vegyi támadásokat, hogy ezzel provokálják ki a nyugati hatalmak nyílt beavatkozását. A rezsim azóta az ENSZ felügyelete mellett felszámolta gázfegyver-készleteit, a felelősség kérdését pedig máig nem sikerült egyértelműen tisztázni.
A rezsim az iráni kormány, az iraki síita milíciák és az ugyancsak síita libanoni Hezbollah támogatására számíthatott, de 2015-re így is az összeomlás határára jutott. Ekkor tetőzött az európai menekültválság, akkor naponta 10 ezer szíriai érkezett Görögországba, hogy onnan a nyugat balkáni államokon és Magyarországon át Németországba utazzanak tovább, Angela Merkel gálás meghívására. Előbb a magyar határt zárták le, ami lépéskényszerbe hozta nemcsak a nyugat balkáni és görög határőrizetet, de a német és más uniós politikusok is egyre kisebb meggyőződéssel biztatták a feléjük tartó szír, és magukat szírnek valló más állampolgárságú migránsokat.
A menekültválság már túl volt a csúcspontján, amikor fordulat következet be a konfliktusban: a szír elnök kérésére Vlagyimir Putyin orosz elnök nyílt katonai beavatkozást hajtott végre az országban. Az orosz elit egységek először az Iszlám Állam, majd a többi lázadó csoport ellen vették fel a harcot. Az Aszad-rezsim azóta az ország területének kétharmadát foglalta vissza, a keleti sivatagos részeket a kurdok, illetve a kevés őket támogató amerikai katona, az északi határsávot pedig a török hadsereg, illetve a vele szövetséges fegyveres milícia tartja megszállva.
Borrell: Az elszámoltathatóság a stabilitás és a megbékélés elérésének központi eleme
Az elmúlt tíz évben Szíriában elkövetett emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogsértések elszámoltathatósága kiemelkedően fontos, a fenntartható stabilitás és a valódi megbékélés elérésének központi eleme - jelentette ki vasárnap az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
A tíz éve tartó szíriai konfliktus alkalmából az Európai Unió nevében kiadott közleményében Josep Borrell hangsúlyozta: az unió továbbra is az elnyomás megszüntetését, a fogvatartottak szabadon bocsátását követeli, és azt, hogy a szíriai rezsim, valamint szövetségesei érdemben vegyenek részt az ENSZ által támogatott politikai folyamatban.
Hiteles előrelépés nélkül és amíg az elnyomás folytatódik, a szíriai rezsim vezetővel és az őket támogató szervezetekkel szemben az EU célzott szankcióit fenntartja és megújítja. Az Európai Unió nem változtat Szíriával kapcsolatos politikáján, és továbbra is elkötelezett a szír állam egysége, önállósága és területi egysége mellett - mondta.
A konfliktusnak nem lehet katonai megoldása. A fenntartható béke és stabilitás csak valódi, átfogó szíriai vezetésű politikai törekvés révén érhető el - emelte ki
A konfliktus még korántsem ért véget, valamennyi szereplőnek a terrorizmus elleni harcra, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet újjáéledésének megakadályozásra kell összpontosítania - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Az idén tíz éve tartó szíriai konfliktusban legkevesebb 400 ezer ember vesztette életét és több millióan menekültek el hazájukból. A nemzetközi becslések szerint 11 millió ember szorul humanitárius segítségnyújtásra és körülbelül 9 milliónak nincs mit ennie. A szíriai lakosság fele munkanélküli.
HírTV, MTI
