Mosolyogva érkezett Brüsszelbe a brit miniszterelnök. Theresa Mayt Jean-Claude Juncker fogadta az Európai Bizottságban, a brexitről szóló, rendkívüli uniós csúcstalálkozó előestéjén.
May néhány vitatott pont miatt már megkönnyebbülhet. Az egy ilyen volt Gibbraltár ügye, de végül időben megszületett a megegyezés. A spanyol területen lévő, de brit fennhatóságú területre nem vonatkozik majd az EU és Nagy-Britannia területi hatálya, és mindenfajta döntéshez szükséges lesz Spanyolország hozzájárulása is.
„Gibraltár kimarad az Európai Unió és az Egyesült Királyság általános tárgyalásából. Ez megadja a lehetőséget Spanyolországnak, hogy közvetlen egyeztetéseket kezdjen a brit kormánnyal Gibraltárról. Továbbá, Spanyolország hozzájárulása szükséges lesz az Európai Uniónak minden, Gibraltárt érintő tárgyalásához” – közölte a spanyol miniszterelnök.
Pedro Sanchezt Brüsszelben sokan azzal vádolják, hogy csak saját belpolitikai érdekei miatt vetette fel Gibraltár kérdését. A következő hétvégén ugyanis Andalúziában regionális választásokat tartanak, és ide tartozik a 300 éves brit terület is.
Egy másik területi kérdés azonban még mindig vita tárgya. Észak-Írországról még mindig nincs megegyezés, az Ír-szigeten a brexittel egy kemény határ jönne létre, ami egyben a kereskedelem szempontjából is vitás helyzetet teremtene.
„Én úgy gondolom, hogy a brit miniszterelnök őszinte, amikor azt mondja, hogy szeretne olyan végeredményt látni, ami nem sérti az uniónkat és az Egyesült Királyság belső piacát. Ez a javaslatvázlat azonban cáfolja a saját kitűzött céljait. A miniszterelnök nem tudott garantálni egy olyan végeredményt, ami csökkenti az úgynevezett átmeneti megállás döntéseinek kockázatait. Most egyrészt nekünk azt mondták, hogy ez lenne a megoldás minkét fél számára, mások viszont azt, hogy egyáltalán nincs szükség erre a megállásra. Nos, itt van az egyik a kilépési egyezmény számos ellentmondásai közül. Ilyen körülmények között Észak-Írország egyedüliként lenne kitéve a számos uniós piaci szabályozás, míg Nagy-Britannia nem. Egy ilyen forgatókönyv középtávon óhatatlanul is korlátozná a kereskedelmi környezetet az Egyesült Királyság belső piacán” – jelentette ki az északír unionisták, azaz a britekhez hű párt vezetője.
Arlene Foster szerint az Egyesült Királyságnak egységként kell elhagyni az Európai Uniót ahhoz, hogy a 2016-os brexit-népszavazás eredménye teljesnek legyen tekinthető. Ha azonban Észak-Írország is Nagy-Britanniával tart a brexitben, az ennek következményeként fennálló helyzet ellentmondana az ír–északír megbékélést megpecsételő nagypénteki egyezménynek, ez pedig ismét feszültségeket szítana a zöld szigeten.
