Nem először kerül a parlament elé a Székelyföld területi autonómiáját előirányzó tervezet. Noha az európai unióban erre több példa is van, Bukarestben az eddigi próbálkozások rendre elbuktak. Az autonómiatervezet egyik kezdeményezője szerint már egy konstruktív párbeszéd is jelentős előrelépés lenne a székelyek számára.
A területi autonómia nem elszakadásról szól. Mi szabadságot kérünk Románia határán belül. Ezt elmondtuk nekik. Az a gond, hogy ők itt a párbeszédet is el akarják utasítani, nem akarnak beszélni róla. A statútumban mi elsősorban azt szeretnénk, hogy a pénzügy, az adóink maradjanak helyben, maradjanak Székelyföldön. Egy jó része. Persze utána tudunk beszélgetni magyar nyelvhasználatról, szimbólumhasználatról, gazdaságról
– mondta Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke.
Egy a teljes romániai magyarságra vonatkozó a kulturális autonómiatervezetet is beterjesztett a képviselőknek az Erdélyi Magyar Szövetség. A javaslat szerint minden, a nemzeti önazonosságot érintő kérdésben a magyar kisebbség önállóan dönthetne.
A kulturális, oktatási, történelmi, hagyományi, tehát minden olyan kérdésben, ami egy közösségnek a nemzeti önazonosságát jelenti, saját döntési kompetenciája van, és így tudja csak hosszú távon a saját fennmaradását biztosítani. És ezeket a kompetenciákat fokozatosan, először részlegesen, majd minél nagyobb módban ki kell vonni a központosított állam kompetenciája közül, hogy saját dolgainkról saját magunk rendelkezzünk
– hangsúlyozta Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke
Csakhogy ezeket a vitákat értelmetlennek tartja a román miniszterelnök. Marcel Ciolacu úgy fogalmazott, hogy ezeknek a "toxikus kezdeményezéseknek" nincs helye egy demokráciában. Ezért azt kérte a bukaresti házelnöktől, hogy mielőbb utasítsa el a romániai magyarok autonómia-törekvéseiről szóló előterjesztéseket.
