Az idén Alabamában, Arkansas államban, Coloradóban, Észak-Karolinában, Kaliforniában, Maine-ben, Massachusettsben, Minnesotában, Oklahomában, Tennessee-ben, Texasban, Utah államban, Vermontban, Virginiában és Amerikai Szamoán járulnak az urnákhoz az amerikaiak. Ugyancsak március 3-án kezdenek voksolni a külföldön élő demokraták, de ez a szavazás március 10-ig tart, tehát az eredményei még nem ismertek kedden este.
A "szuperkedd" választási eredményeit mindkét pártban különösen fontosnak tartják, hiszen ezen a napon szavaznak olyan nagy lélekszámú tagállamokban - például Texasban és Kaliforniában - is, amelyek sok delegátust küldenek a két párt nyári elnökjelölt-állító konvenciójára. A demokraták 1357 kötött megbízatású delegátusról döntenek, a republikánusok 844 küldöttről voksolnak. A figyelem idén elsősorban a demokrata előválasztásokra irányul, hiszen Donald Trumpnak lényegében nincs vetélytársa, Virginiában például úgy döntöttek, hogy nem is tartanak előválasztást, hanem az állam 48 küldöttjét Trump kapja a párt tagállami vezetésének konvencióján.
Általánosságban Biden-Sanders párharcra számítanak az elemzők, mintha a többi jelöltet, Amy Klobuchar minnesotai és Elizabeth Warren massachusettsi szenátort, és a milliárdos Mike Bloomberg volt New York-i polgármestere leírták volna, mint esélyes elnökjelölteket.
Több elemző is azt vélelmezi, hogy a demokrata párt elitje a háttérben arról egyeztet, hogy megakadályozza a magát demokratikus szocialistának valló Sanders elnökjelöltségét, s maga Joe Biden is azt nyilatkozta vasárnap, hogy még ha a vermonti szenátor szerzi is a legtöbb küldöttet, az elnökjelölt-állító konvención harcba száll vele.
MTI
