A tárcavezető a képviselet megnyitóján azt mondta: több mint szimbolikus, hogy Magyarország a koronavírus-járvány idején nyit egy újabb konzulátust. Ez világosan mutatja a kormány feladatainak és kötelességeink sokszínűségét is, hiszen egyrészt meg kell védeni az emberek életét és egészségét, ugyanakkor, ahogyan arról a magyar emberek a nemzeti konzultációban világos döntést hoztak, a működőképességet is fenn kell tartani.
"Magyarországnak működnie kell, és ahhoz, hogy Magyarország működjön, a diplomáciának és a külpolitikának is működnie kell"
- hangoztatta Szijjártó Péter.
A tárcavezető szerint minden túlzás nélkül lehet azt állítani, hogy Genf részben Európa, részben pedig a világ egyik "fővárosa", a huszadik és a mostani évszázad egyik diplomáciai fellegvára a világban, ott található az ENSZ egyik globális központja, továbbá számos nemzetközi szervezet központja, a magyarok pedig nagy erőkkel vesznek részt a nagy nemzetközi szervezetek munkájában. A városban található többek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) székhelye.
Szijjártó Péter szerint az olyan országok számára, mint Magyarország - amelynek polgárai közül sokan élnek a határain túl, és exportteljesítménye jóval meghaladja a lakosság számából elvárható gazdasági teljesítményt - a nemzetközi szervezetek a nemzeti érdekérvényesítés nagyon fontos terepei. A tárcavezető rámutatott arra, hogy Genfben nemcsak azért él sok magyar, mert az ott lévő nemzetközi szervezetekben dolgozik, hanem azért is, mert a város kiemelkedő magyar emigrációs központ volt már a reformkorban is, illetve az 1849-es és 1956-os emigrációs hullám idején is. Emlékeztetett arra, hogy 1849 után telepedett le Genfben Zichy Antónia, az első felelős magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos özvegye, és Klapka György tábornok, aki a genfi haderők főparancsnokává vált, a várost és a kantont is diplomáciai megbízottként képviselte a nagyvilágban, illetve Bíbó István egyetemi tanulmányai is a városhoz köthetők. Az 1956-os forradalom után mintegy 14 ezer magyar választotta második hazájának Svájcot, és közülük sokan Genfbe és a környékére költöztek. Talán ennek is köszönhető, hogy az egyik első svájci 56-os emlékművet Genfben, a város külső részén állították fel - mondta a miniszter.
Jelenleg mintegy 2500 magyar él tartózkodási engedéllyel Genfben, illetve a konzuli kerületbe tartozó három kantonban, és még mintegy 2-2,5 ezer magyar származású svájci állampolgárt tartanak számon a magyar hatóságok.
"Az ő esetükben az ügyes-bajos dolgaik intézése egyszerűbbé válik, hiszen a konzulátus az érdekvédelmi és a közjegyzői feladatokat is el fogja látni"
- mondta Szijjártó Péter.
Felhívta a figyelmet, hogy az új genfi konzulátus immár az ötödik, idén megnyitott külföldi magyar képviselet. Világszerte már 144 helyen működik magyar nagykövetség, főkonzulátus vagy konzulátus.
A tárcavezető szerint a Genfben élő magyarok mindennapi életének megkönnyítésén túl a konzulátus megnyitása legalább annyira szól a magyar-svájci kapcsolatoknak is, Budapest ezzel elismeri fontosságukat, és kifejezi szándékát, hogy dolgozni szeretne a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésén.
Svájc Magyarország 25-ik legfontosabb kereskedelmi partnereinek egyike, a Magyarországra érkezett beruházások tekintetében Svájc a 11-ik helyen áll, 825 svájci vállalat összesen 30 ezer magyar család megélhetését biztosítja és teszi kiszámíthatóvá. Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a múlt héten a svájci Nestlé mintegy ötvenmilliárd forintos beruházást jelentett be Nyugat-Magyarországon.
A WHO-ban nagyra becsülik Magyarország teljesítményét a járvány elleni védekezésben
Az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) egyértelműen nagyrabecsüléssel figyelik Magyarország és a magyar kormány teljesítményét a koronavírus-járvány elleni védekezésben, egyértelmű a szervezet véleménye arról, hogy hazánk kifejezetten jól teljesített a járvány első hulláma idején - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután kedden tárgyalt Tedrosz Adhanom Grebrejeszuszszal, a WHO főigazgatóval a szervezet genfi központjában.
A tárcavezető szerint ugyanakkor az is világos, hogy a járvány második hulláma más típusú, az elsőnél jóval nagyobb és nehezebb kihívásokat tartogat majd az egész világ számára. Az első hullámnál a nagy nehézséget az okozta, hogy a világ teljesen felkészületlen volt egy ilyen világméretű járványra, de mostanra már volt idő, hogy az egészségügyi rendszerek felkészüljenek a következő hullámra.
Az Egészségügyi Világszervezetnél egyértelműen pozitívan nyilatkoznak arról, hogy Magyarország a védekezéshez szükséges eszközöket be tudta szerezni - mondta az MTI-nek nyilatkozva Szijjártó Péter, aki szerint a WHO-ban is látják nyilván azt a vitát, amelyet az ellenzék folytat Magyarországon a védekezéshez szükséges eszközök beszerzéséről, legyen akár lélegeztetőgépekről, maszkokról vagy védőruházatokról szó. A szervezet azon az állásponton van, hogy inkább legyen túlbiztosítva egy ország a védekezéshez szükséges eszközökből, minthogy hiányukból fakadóan embereknek kelljen meghalni.
"A magyar egészségügyi rendszert felkészült, és ezt a WHO-nál is elismeréssel figyelik"
- szögezte le Szijjártó Péter.
A tárcavezető szerint a WHO vezetőivel folytatott tárgyalásokon egyetértés volt abban, hogy egy ország teljes lezárása - kijárási tilalom elrendelése, iskolák és munkahelyek bezárása - csak a legvégső esetben fordulhat elő. A WHO előírásai gyakorlatilag teljesen egybecsengenek a magyar emberek akaratával, amelyet a nemzeti konzultáción kifejeztek, jelesül azt, hogy az országnak működnie kell.
Az ország működőképessége és az emberek egészségének, illetve életének megvédése abszolút összehangolható. Ezen az állásponton vannak a WHO-nál is: amennyiben az érzékenyebb csoportokat meg tudjuk védeni, az egyéni felelősséget ki tudjuk hangsúlyozni, a nagy tömegek képződését meg tudjuk gátolni, akkor az országok működőképessége fenntartható. "A nemzeti egészségügyi intézkedések meghozatala és az országok működőképessége abszolút összehangolható egymással" - hangsúlyozta a miniszter.
A magyar kormány teljes mértékben a WHO előírásainak és javaslatainak megfelelően jár el, hiszen a maszkviselésre vonatkozó szabályok, a tesztelésre vonatkozó eljárások, a karanténba vonulási kötelezettségek és az idősek megvédése, mind összhangban van a WHO rendelkezéseivel.
"A WHO-nál minket egyértelmű elismerés övez, egyetértenek velünk abban, hogy az ország működőképessége és az emberek megvédése egyszerre lehetséges. Magyarország az első hullám idején is jól teljesített, és az egészségügyi rendszer felkészültsége alapján minden esélyünk megvan arra, hogy a második hullám idején is jól tudjunk teljesíteni"
- mondta a tárcavezető.
Szijjártó Péter tárgyalt Genfben Daren Tanggal, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) új főigazgatójával is. A megbeszélés után elmondta, hogy a szabadalmakat szabályozó nemzetközi ügynökségnél is egyértelműen pozitív vélemény alakult ki Magyarországról. A hazánk az innovációs világranglistán a harmincadik hely környékén áll, ami kifejezetten jó pozíciónak mondható, ha figyelembe vesszük, hogy a lakosság lélekszámának tekintetében a 92-ik.
"De ezen a jövőben még fogunk javítani. Dolgozunk azon, hogy a földrajzi eredetjelzők minél szélesebb körben védelemre legyenek jogosultak, hiszen az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek szempontjából - például a tokaji, a csabai, a gyulai -, vagy mási ipari tevékenységek (herendi) vonatkozásában Magyarország számára ez gazdaságilag rendkívül fontos"
- mondta Szijjártó Péter.
MTI
