A jogszabály értelmében a Twitterhez és a Facebookhoz hasonló közösségi oldalakon több mint 5000 követővel rendelkező fiókok médiaorgánumnak számítanak, a hatóságok megfigyelhetik és akár büntetőeljárás alá helyezhetik szerkesztőit, ha álhírt osztanak meg vagy törvényszegésre buzdítanak.
A törvény betartását az egyiptomi legfelsőbb médiaszabályozó tanács - Szíszi által kijelölt - vezetője fogja felügyelni, és lép fel az esetleges jogsértésekkel szemben. A jogszabály értelmében tilos lesz honlapot a legfelsőbb médiatanács engedélye nélkül létrehozni, a médiaszabályozó testületnek pedig jogában áll felfüggeszteni vagy elérhetetlenné tenni a „nemzetbiztonságra” vagy a „nemzeti gazdaságra” fenyegetést jelentő tartalommal bíró weboldalakat, vagy büntetést kiróni azok szerkesztőire. A törvény ezenkívül kiköti, hogy az újságírók csak olyan területeken készíthetnek felvételt, ahol „nem tilos”.
A hatályba lépett jogszabály emellett lehetővé teszi, hogy a tiltott honlapokat „szándékosan vagy véletlenül” meglátogatókat egy év börtönnel és 50 és 100 ezer egyiptomi font (794 ezer és 1 millió 588 ezer forint) közötti pénzbírsággal sújtsák.
Azokra, akik törvényellenes módon hoznak létre, működtetnek vagy használnak honlapokat vagy felhasználói fiókokat, két év börtönnel és 100 ezer fonttal büntethetik.
Egy egyiptomi jogvédő szervezet adatai szerint már így is több mint 500 hírportált vagy civil szervezet honlapját blokkolják a hatóságok.
Szíszi támogatói szerint a jogszabály célja a szólásszabadság védelme, a törvényt pedig igazságügyi szakértőkkel és újságírókkal folytatott egyeztetéseket követően hagyták jóvá a törvényhozásban még júliusban. Ellenzői szerint azonban a törvény jogalapot teremt a kormánynak arra, hogy leszámoljon az övéhez képest eltérő véleményekkel és kiterjessze ellenőrzését a közösségi média felett.
