Jens Stoltenberg sajtóértekezletén nem árulta el, hogy pontosan milyen intézkedésekre lehet számítani, erről mindössze annyit mondott, hogy valószínűleg katonai és politikai elemei is lesznek a csomagnak, amely mindazonáltal pusztán védelmi jellegű.
Leszögezte, hogy nem tervezik új szárazföldi nukleáris eszközök telepítését Európába.
Egyes diplomáciai források szerint ezen intézkedések keretében több, atomfegyver hordozására képes amerikai harci repülőgépet, valamint hadihajót vezényelhetnek a kontinensre, illetve gyakrabban tarthatnak hadgyakorlatokat.
"Felszólítjuk Oroszországot, hogy járjon el felelősségteljesen. Sajnos azonban nem látjuk jeleit annak, hogy Moszkva így tenne, miután tovább folyik az új rakéták fejlesztése és telepítése" - közölte, hozzátéve, hogy ennek ellenére jövő héten összehívják a NATO-Oroszország Tanácsot, ahol ismét felvetik a kérdést.
Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet kijelentette, hogy "minden lehetőség nyitva áll", ugyanakkor aláhúzta, hogy pusztán hagyományos fegyverekről beszél.
Hangsúlyozta, az Egyesült Államok beszünteti az F-35-ös harci repülőgépek egyes elemeinek törökországi gyártását, amennyiben Ankara nem áll el az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer vásárlásától.
"Minden jel arra mutat, hogy Oroszország le fogja szállítani a rendszert, és ennek következményei lesznek" - közölte a nagykövet, jelentős biztonsági aggályokat emlegetve.
Elemzők szerint valószínűleg a G20-as országcsoport hét végi oszakai csúcstalálkozója lesz az utolsó lehetőség a megállapodásra, ahol Trump várhatóan egyeztetni fog a kérdésről török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal.
Stoltenberg örömmel nyugtázta, hogy már ötödik egymást követő éve emelkednek a katonai kiadások a szervezet európai tagországaiban.
A NATO tagállamai 2014-ben azt vállalták, hogy 2024-ig bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat. Ezt a szintet idén már hét ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Románia, Görögország, Észtország, Lettország - is eléri.
Az Ománi-öbölbeli incidenssel kapcsolatban a főtitkár nyugalomra intette a feleket, és egyben kiemelte, hogy a NATO-nak nincs formális szerepe az ügyben.
Hozzátette, a katonai szervezet tagjait aggodalommal tölti el a helyzet, ahogy Irán térségbeli destabilizációs tevékenysége is.
A Washington és Moszkva által 1987-bem aláírt INF-egyezmény - amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában - megtiltotta az 500-5500 kilométeres hatótávolságú szárazföldi rakéták gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok már 2014 óta a szerződés megsértésével vádolja az orosz kormányt. Donald Trump elnök február elején közölte, hogy megkezdik a kivonulást a megállapodásból, felfüggesztik a szerződésből eredő kötelezettségvállalások végrehajtását és fél évet adnak Moszkvának az amerikai követelések teljesítésére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök erre válaszul bejelentette, hogy országa is felfüggeszti részvételét a szerződésben, és egyúttal kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.
A szövetségesek védelmi miniszterei szerdán és csütörtökön tanácskoznak Brüsszelben. Egyebek mellett szó lesz a katonai szervezet világűr-politikájáról, illetve az afganisztáni és az Ománi-öbölbeli helyzetről, továbbá a terrorellenes küzdelemről.
MTI
