Egyre valószínűbb, hogy a britek mégsem lépnek ki az Európai Unióból a május végi EP-választásig. Mindez azt is jelenti, hogy az eredeti elképzelés szerint az eddiginél kisebb, 705 fős Európai Parlament helyett ismét 751 EP-képviselőt választanak meg.
A brexit csúszása alapvetően befolyásolhatja az új Európai Parlamenten belüli erőviszonyokat. A legfrissebb brit kutatások átlaga alapján a szigetországban a Munkáspárt győzne, 27,9 százalékos eredménnyel, a második helyre pedig a Nigel Farage által újonnan alapított Brexit Párt futhat be 19,9 százalékkal. Farage új pártja ugyanakkor az elmúlt két hét mérései alapján meglepetést is okozhat, és végül akár 27-28 százalékot is elérhet, miközben a kormányzó konzervatívok támogatottsága csökken. A toryk 17 százalékon, a Liberális Demokraták 8,5 százalékon, a szintén euroszkeptikus UKIP pedig 7,8 százalékon áll. Mandátumhoz jutna a néppárt felé nyitó, Change UK nevű formáció is, amelyet volt tory és munkáspárti, EU-párti képviselők alakítottak. Emellett a zöldfrakciót két brit párt erősítené: a Zöldek és a Skót Nemzeti Párt, amelyek szintén mandátumhoz juthatnak.
A szigetországnak jutó 73 mandátumból így elsősorban az euroszkeptikus frakciók, valamint a balközép csoportok profitálhatnak. A Munkáspárt 21 plusz mandátumot hozhat a szocialista frakciónak, az Európai Konzervatív és Reformer (ECR) frakciót erősítő Konzervatív Párt pedig 13, a UKIP 6, míg a Brexit Párt 15 mandátumra esélyes.
Mindez az eleve megosztott EPP helyzetét gyengítené. Számításaink szerint a néppárt mandátumaránya 26 százalék lenne az eredeti elképzelés szerinti – brit kilépéssel számoló – 705 fős EP-ben. Ezzel szemben ha a britek is szavaznak, az EPP csak a mandátumok 24 százalékára esélyes, feltéve, hogy sikerül megőriznie a pártcsaládnak a Fidesz–KDNP és a vele szövetséges szlovén SDS-szel való partneri viszonyt. Ha ez a liberális fordulat miatt mégsem sikerül, az minimum 16 további mandátum elvesztését jelentené, így a jövőbeli néppárti frakció aránya könnyen a szocialisták 21 százalékos mandátumarányához csökkenhet. Ez már komolyan veszélyeztetheti Manfred Weber bizottsági elnöki ambícióit, figyelembe véve, hogy a britek voksaival is számoló kalkuláció szerint a szociáldemokrata, zöld-, liberális és Macron-párti képviselők együttesen 41,5 százalékos mandátumarányra esélyesek.
Azt is figyelembe kell venni, hogy egyre többen csatlakoznak a Matteo Salvini vezetésével alakuló Népek és Nemzetek Európai Szövetsége (EAPN) politikai csoporthoz. Az alapító Liga, a német AfD, a Dán Néppárt, valamint a Finnek Pártja mellett az osztrák FPÖ, a Flamand Érdek, az észt nemzeti konzervatívok, Marine Le Pen pártja, valamint a szlovák Sme Rodina is csatlakozott a formációhoz. A Salviniék által vezetett új frakció így 74 mandátum megszerzésére esélyes a 705 fős EP-ben, ha pedig a britek is szavaznak, 71 mandátumra számíthatnak. Salviniékhez további pártok is csatlakozhatnak, főleg ha a brit voksokat is figyelembe kell venni. A Brexit Párt és a UKIP esetleges mandátumaival együtt az új euroszkeptikus csoport 92 fős is lehet.
A jelenlegi EP-ben működő két euroszkeptikus frakció, az EFDD és az ENF egyéb pártjaival (az olasz Öt Csillagot és annak szövetségeseit nem nézve) akár 98 főt is tömöríthet ez a csoport.
