A HírTV tudósítója így foglalta össze Orbán Viktor április 3-ai útját:
"Bukaresti egyeztetés ötlete már tavaly felmerült, ugyanis a tagállamokban egyre nagyobb az igény arra, hogy az Európai Unió figyelmet fordítson a biztonság kérdésére, de napirenden kell tartani az unió bővítését és ellenálló képességét is. Román sajtóértesülések szerint szóba kerül Románia teljeskörű schengeni csatlakozása is a hamarosan megüresedő NATO főtitkári pozíció lehetséges jelöltjeinek listája is. Klaus Johannis Románia államelnöke már hivatalosan is bejelentette, hogy megpályázza ezt a tisztséget. A mai látogatásra három hónappal azelőtt kerül sor, hogy Magyarország Belgiumtól átveszi az európai uniós soros elnökségét. A most meghatározott irányelvek jelentős részéről Budapesten születhet meg a végső döntés."
A Magyar Nemzet "Diplomáciai nagyüzemet tart Bukaresen Orbán Viktor" címmel közölt összefoglalót a magyar miniszterelnök romániai útjáról.
Először Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével találkozott Orbán Viktor Bukarestben, tartva magát ahhoz a hagyományhoz, mely szerint a magyarországi vezető politikusok romániai hivatalos tárgyalásait egy informális egyeztetés előzi meg az RMDSZ vezetőjével. „Sok sikert az európai és a helyhatósági választásokhoz!” – írta Facebook-oldalán Orbán Viktor az RMDSZ-elnökkel folytatott megbeszélései után. Orbán Viktor ezt követően a Victoria-palotában folytatott munkamegbeszélést Marcel Ciolacu román kormányfővel.
Az egyeztetésen jelen volt Sorin Grindeanu, a bukaresti kabinet közlekedési minisztere, valamint Bóka János, az európai uniós ügyek minisztere. Ciolacu tegnap a DC News portálnak interjújában elmondta, esélyesnek tartja Klaus Johannis államfőt a NATO-főtitkári tisztségre lévén, hogy egyetlen döntéshozó sincs ellene.
Románia miniszterelnöke hozzátette: ugyanez nem mondható el kihívójáról, Mark Rutte holland miniszterelnökről, akinek kinevezését például Magyarország nem támogatja. Mint fogalmazott, jómaga minden román állampolgárra büszke, aki globális szinten is fontos tisztségbe kerül. Marcel Ciolacu szerint egyébként Romániának azért is jó esélyei vannak a NATO-főtitkári kinevezésre, mert mellette szól például, hogy Kelet-Európát is képviselni kell az európai és észak-atlanti struktúrákban.
Orbán Viktor este csatlakozik az EU stratégiai menetrend 2024–2029 bukaresti előkészítő megbeszéléséhez Horvátország, Belgium, Szlovénia miniszterelnökével, Románia elnökével valamint Charles Michellel, az Európai Tanács (ET) elnökével közösen. Az említett menetrend az uniós intézményi ciklus végén elfogadandó dokumentum, ami a következő intézményi ciklusra irányadó stratégiai kihívásokat vázolja fel, és útmutatást ad az EU intézményeinek. A menetrendet az állam- és kormányfők fogadják el, a döntés előtt pedig több alkalommal, több európai városban kisebb csoportokban tanácskoznak a dokumentumról.
A minicsúcs előtt Klaus Johannis román elnök négyszemközti megbeszélést tartott Charles Michellel. Ők ketten a házigazdái a stratégiai menetrendjét előkészítő bukaresti munkamegbeszélésnek. Az Agerpres beszámolója szerint a kétoldalú tárgyalást követő sajtótájékoztatón az ET-elnök gratulált Johannisnak Románia részleges schengeni csatlakozásához. Románia és Bulgária március 31-én csatlakozott a schengeni övezethez a légi és a tengeri közlekedésben.
Román sajtóértesülések szerint az Orbán Viktor magyar, Alexander De Croo belga, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, a román államfő és az ET-elnök részvételével zajlott kötetlen munkamegbeszélésen az uniós kérdések mellett szóba kerülhettek a NATO-főtitkári pozícióval kapcsolatos jelölések is. Mint ismert, Magyarország ellenzi, hogy a holland miniszterelnök kövesse Jens Stoltenberget, márpedig a főtitkári poszthoz egységes álláspontra van szükség a tagállamok között.
Ugyancsak szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben kijelentette: A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető megismételte: a magyar kormány nem tudja támogatni Mark Ruttét, aki korábban Magyarország térdre kényszerítéséről beszélt. A miniszter elmondta: van még néhány tagállam, amely hezitál, és Klaus Johannis román elnök jelöltsége ebből a szempontból új helyzetet teremtett.
Forrás: HírTV / Magyar Nemzet
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
