Ha a nagyhatalmakkal aláírt megállapodás többi részese nem teljesíti ígéretét, az Arakban működő atomreaktorban július 7. után visszaállítják a korábbi tevékenység szintjét - tette hozzá az iráni államfő.
A 2015-ben Bécsben Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország által aláírt megállapodásban Teherán vállalta, hogy a gazdaságát sújtó nemzetközi szankciók feloldása fejében nem törekszik atombomba beszerzésére, korlátozza atomprogramját és hozzájárul a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség helyszíni ellenőrzéseihez. Donald Trump amerikai elnök tavaly kiléptette országát az egyezményből, és újból bevezette a büntetőintézkedéseket Irán ellen.
Az EU mélységesi aggodalmát fejezte ki Irán fokozott urándúsítása miatt
Mélységes aggodalmát fejezte ki az Európai Unió amiatt, hogy Irán alacsonyan dúsított uránkészlete meghaladta a 2015-ös többhatalmi atomalkuban megszabott 300 kilogrammos felső határt. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, illetve a brit, a francia és a német külügyminiszter sajnálatának adott hangot Teherán lépésével kapcsolatban, és kiemelte, vállalásaik betartásának előfeltétele, hogy az iszlám köztársaság is maradéktalanul eleget tegyen kötelezettségeinek.
"Felszólítjuk Iránt ezen intézkedés visszafordítására, illetve arra, hogy tartózkodjon a nukleáris megállapodást aláásó lépésektől" - írták.
Hétfőn a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is megerősítette, hogy Irán dúsított uránkészlete meghaladta az engedélyezett mennyiséget.
Teherán lépése válasz arra, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban egyoldalúan felmondta az atomalkut, és azóta több korlátozást is életbe léptetett a perzsa állammal szemben.
A mintegy négy éve megkötött megállapodás feloldotta az Irán elleni nemzetközi szankciók többségét, amiért cserébe a közel-keleti ország korlátozásokat fogadott el atomprogramjának végrehajtásában.
MTI
