"Washington maximális nyomásgyakorlásra irányuló politikája Iránnal szemben teljes mértékben csődöt vallott... Ha Washington egyezséget akar velünk, úgy vissza kell térniük az alkuhoz" - hangoztatta a televízióban közvetített sajtótájékoztatóján az iráni elnök.
A megállapodást azzal a céllal kötötték meg, hogy leállítsák a közel-keleti ország veszélyesnek tartott nukleáris programját, az iráni atomfegyver esetleges kifejlesztését. Irán cserébe ígéretet kapott az őt sújtó egyéb nemzetközi embargós rendelkezések enyhítésére. Az Egyesült Államok két éve felmondta a szerződést, Franciaország, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és Németország viszont kitart mellette.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa emellett augusztus 14-én látványosan meghiúsította az Egyesült Államoknak azt a próbálkozását, hogy a testület meghatározatlan időre hosszabbítsa meg az Iránnal szembeni fegyverembargót, amely idén októberben jár le az atomalku előírásai szerint.
Irán és az Egyesült Államok között azóta fokozódott ismét a több évtizede fennálló feszültség, hogy Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában felmondta az Iránnal kötött többhatalmi atomalkut. Tovább romlott a viszonyuk idén januárban, miután egy amerikai légicsapás végzett Kászem Szulejmáni tábornokkal, az iráni Forradalmi Gárda befolyásos külföldi műveleti főnökével, néhány napra rá pedig Irán rakétacsapásokat mért az amerikaiak iraki támaszpontjaira.
A feszültség veszélyezteti a hajózás biztonságát a Perzsa(Arab)-öbölben és az öböl egyetlen vízi kijáratánál, a Hormuzi-szorosban, ahol a világ olajszállítmányainak ötöde halad át.
MTI
